A múlt héten a Figyelő című hetilap közölt írást arról, hogy a legnagyobb tőzsdei kibocsátók és magyar brókercégek megkezdték egy új budapesti tőzsde alapításának szervezését. A szervezők között a Molt, az OTP-t, a Concorde Értékpapír Zrt.-t és a Cashline Értékpapír Zrt.-t említi a cikk. Ugyanakkor közülük senki sem nyilatkozott.
A Concorde a "találgatásokra" reagálva közölte: a társaság a Budapesti Értéktőzsde egyik meghatározó kisebbségi részvényeseként (4,17 százalék a részesedése) és az egyik legnagyobb forgalmú szolgáltatójaként a BÉT fejlődésében és felértékelődésében érdekelt. Ugyanakkor az elmúlt négy évben, amióta a tőzsde többségi tulajdona egy osztrák konzorcium kezében van, erre semmi ráhatása nincs, és pillanatnyi információi szerint a jövőben még ennyi sem lesz.
A Concorde ennek megfelelően minden olyan opciót megvizsgál, amely a potenciális veszteségeket minimalizálja, és az esetleges üzleti lehetőségek kiaknázását segíti, de nem ért egyet egy egyébként is kis piac likviditását tovább osztó alternatív tőzsde létrehozásával.
Ha a BÉT többségi tulajdonosa nem garantálja a részvények piaci értéken történő transzparens forgalmazhatóságát, illetve ha a tőzsde stratégiája nem biztosítja részvényesi és szolgáltatói pozíciója biztonságát, kénytelen lesz ezt a forgatókönyvet is megvizsgálni, és ennek keretében eleget tesz minden olyan meghívásnak, amelynek célja a jelenlegi helyzet és a további lehetőségek komoly elemzése, illetve alternatívák felvázolása - olvasható a Concorde közleményében.
Az alternatív tőzsde ötlete már korábban is fölmerült, azután, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ez évi közgyűlése előtt föllángoltak az osztrák tulajdonosi konzorcium és a kisebbségi tulajdonosok közötti ellentétek, majd a Wiener Börse az UniCredit 25,2 százalékos pakettjének megvásárlásával 37,7 százalékra növelte részesedését a BÉT-ben. Ez vezetett Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök lemondásához.
A BÉT kisebbségi tulajdonosai - köztük a Mol és az OTP - azt szeretnék elérni, hogy nagyobb beleszólást kapjanak a tulajdonosi döntésekbe, részt vehessenek a BÉT hosszú távú stratégiájának alakításában, és végső soron enyhüljön az osztrák befolyástól való függés.
Ezek a remények azonban szertefoszlóban vannak azután, hogy a bécsi tőzsde kilátásba helyezte további részesedések vásárlását, amelyek révén tulajdona akár 50 százalék fölé is nőhet.
A március 31-i közgyűlést követően még fölmerült, hogy a BÉT kerekasztal tárgyalást kezdeményez a főtulajdonosok, valamint a Mol és az OTP képviselői között, erre azonban nem kerül sor.
Szalay-Berzeviczy Attila június 16-án mondott le, döntését azzal indokolta, hogy a BÉT megváltozott tulajdonosi szerkezete új helyzetet teremt az intézmény életében, és mindez olyan vezetőt igényel, aki képes maradéktalanul megfelelni az átalakult osztrák többségi tulajdonosi kör elvárásainak.
A BÉT-nek továbbra is magyar menedzsmentje van, a lemondott tőzsdeelnök helyébe egyelőre nem választottak új elnököt, az igazgatóságot Cselovszki Róbert vezeti alelnöki minőségében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.