Minden idők legnagyobb pontvesztesége a londoni tőzsdén - Összefoglaló

Az irányadó európai értékpiac fő árfolyammutatója, a FTSE-100-as hétfőn 7,85 százalékos, 391,06 pontos zuhanással 4589,19 ponton zárt. Ez rekord napi pontveszteség, és az 1987-es krach óta a legnagyobb százalékos veszteség.

A tőzsdén jegyzett vállalatok összesített piaci tőkeértéke az első becslések szerint 93 milliárd fonttal - 29 ezer milliárd forinttal - csökkent a hétfői árfolyamzuhanással. A vezető londoni index 32 százalékkal, vagyis jóval több mint kétezer ponttal jár a tavaly júniusban mért 6732 pontos legutóbbi zárási csúcs alatt, és most már mélyen a recessziós időszakokra jellemző "bear market" sávban van.

A nem hivatalos, de általánosan elfogadott értékpiaci meghatározás szerint a "bear market" állapot akkor áll be, ha valamely tőzsde egy vagy több részvényindexe a megelőző csúcsról az időszaki kilengésektől függetlenül, folyamatszerűen, hosszabb idő alatt - vagyis nem hirtelen, meredek korrekció formájában - legalább 20 százalékot süllyed. A hétfői kereskedésben a legnagyobb brit bankok voltak a legnagyobb vesztesek.

A Royal Bank of Scotland 20,4 százalékos, a Barclays bankcsoport papírja 14,7 százalékos, az éppen átvételi tárgyalásokban álló HBOS jelzálogkölcsönző részvénye 19,8 százalékos, az HBOS-t átvenni szándékozó Lloyds TSB 10,8 százalékos mínuszban zárt. Londoni elemzők szerint a hangulat egyik meghatározója az, hogy most már a vezető európai uniós kormányok is kapkodásba kezdtek, amiből a piac azt olvassa ki, hogy a politika nem tud lépést tartani a tőzsdei és a likviditáspiaci folyamatokkal. A kommentárok kiemelik, hogy Angela Merkel német kancellár - alig 24 órával a négy legnagyobb európai gazdaság párizsi pénzügyi csúcstalálkozója után, ahol a vezetők hitet tettek az egyoldalú lépések elkerülése mellett - hirtelen bejelentette a német kormány "politikai eltökéltségét" a lakossági bankbetétek 100 százalékos garantálására.

 Londoni kormánykörökben azóta is folyamatosan találgatják, hogy ez pontosan mit jelent; Gordon Brown miniszterelnök a nap folyamán személyes telefonbeszélgetésben próbálta tisztázni Merkellel a helyzetet. A brit kormány épp a minap döntötte el, hogy a korábbi 35 ezer fontról 50 ezer fontra (15 millió forintra) emeli a garantált bankbetétek összegét, de az ír és a német kormány - valamint a sorra hozzájuk csatlakozó Izland, Dánia, Svédország és Görögország - példájához hasonló teljes garanciavállalásra egyelőre nem hangzottak el hivatalos utalások.

Alistair Darling pénzügyminiszter hétfő délután, a nyári szünet utáni első parlamenti ülésnapon továbbra sem árult el részleteket arról, hogy a kormány milyen lépéseket tervez a bankok megsegítésére, csak a már eddig is ismert hivatalos álláspontot erősítette meg, vagyis azt, hogy a kabinet "mindent megtesz" a pénzügyi szektor stabilitásának megőrzésére. Nem hivatalos értesülések szerint a fontolóra vett lehetőségek között szerepel, hogy a kormány, részesedés fejében, költségvetési tőkeinjekciókkal segítené ki, vagyis gyakorlatilag részben államosítaná a bajba kerülő bankokat.

A Financial Times hétfőn azt írta, hogy a brit pénzügyminisztérium az adófizetők pénzéből történő banki feltőkésítéseket jobb megoldásnak tartja, mint a múlt héten elfogadott 700 milliárd dolláros amerikai bankmentő tervet, amelynek alapján a kormány a rossz követeléseket tartalmazó banki portfoliókat vásárolja ki a pénzügyi szektorból. A betétekre vállalt teljes garanciavállalástól ugyanakkor a hivatalos London a jelek szerint ódzkodik. A brit kormány már az általa versenytorzítónak tartott, múlt heti ír kormánydöntést is erőteljesen nehezményezte, különösen annak nyomán, hogy azonnal megindult a lakossági betétek átvándorlása Nagy-Britanniából az ír bankokba. A brit bankok jelenleg összesen kétezer milliárd font (600 ezer milliárd forint) betétállományt kezelnek; ebből 900 milliárd font a lakossági betétek összege.