Pénzügyi mérlegelések hete Brüsszelben

A kiemelt fontosságú események sorát hétfőn az EU pénzügyi biztosának a sajtóértekezlete nyitja, amelyen Joaquín Almunia közzéteszi az Európai Bizottság előrejelzését az unió gazdaságának a jelenlegi számítások szerint várható alakulásáról. A 2008-2010-re szóló prognózis országonkénti lebontásban kitér a növekedés, az infláció, a foglalkoztatás, az államadósság és a költségvetési hiány mértékére. Legutóbbi becslésében a Bizottság még 1,4 százalékos növekedést jósolt erre az évre az unió átlagára vetítve, 1,3 százalékosat pedig az euróövezetre nézve.

Ez a prognózis azonban még az amerikai hitelválság Európába történt átgyűrűzése előtt fogalmazódott meg, és azóta minden mértékadó előrejelzés a gazdasági teljesítmény várható gyengüléséről szól. Hétfő este összeülnek Brüsszelben az euróval fizető országok pénzügyminiszterei, kedden pedig az unió összes tagországának a pénzügyminisztere részvételével tartanak értekezletet. Ezek a tanácskozások az EU pénteki rendkívüli informális csúcstalálkozóját készítik elő.

Az unió állam-, illetve kormányfői ugyanis brüsszeli munkaebéden kívánják majd megbeszélni, mi legyen a közös európai álláspont a bő egy héttel később - november 15-én - Washingtonban tartandó értekezleten, ahol immár globális körben vitatják meg a nemzetközi pénzügyi - és várható gazdasági - válsággal kapcsolatos teendőket. E teendők a mai meglátások szerint már túlmutatnak a "tűzoltó" tevékenységen: a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásának elveiről, a nemzetközi pénzügyi intézmények eddigi tevékenységi területének újragondolásáról, új szempontok szerinti összehangolásáról van szó.

A nagyobb távlatok mellett azonban a napi időszerűségekkel is foglalkozni kell: a keddi uniós pénzügyminiszteri tanácskozás egyik napirendi pontja a Magyarország megsegítését célzó, 6,5 milliárd eurós csomag hivatalos jóváhagyása.

Az Európai Bizottság nem zárja ki, hogy a magyarok után más uniós - nem euróövezeti - tagállamok is fizetési nehézségekkel kerülhetnek szembe, ezért javasolta, hogy emeljék 12 milliárdról 25 milliárdra az ilyen esetekre szánt támogatási keretet. A keretemeléshez azonban a Tanácson kívül az Európai Parlament és az Európai Központi Bank egyetértésére is szükség van.