A történelem legfeketébb tőzsdei hétfőjén ugyanis egyetlen kereskedési nap alatt 22,6 százalékot zuhant a Dow Jones Industrial Average (DJIA), igaz ennek ellenére 1987-es évet emelkedéssel zárta az index, amire idén vajmi kevés az esély.
A DJIA mellett a másik két kiemelten fontos amerikai benchmark tőzsdeindex, a Nasdaq és az S&P 500 is nagyot bukott az ominózus napon. Előbbi 15, utóbbi nagyjából 20 százalékot veszített értékéből az október 19-ei kereskedés alatt. A hétfői bukást megelőlegezte a tőzsdeindexek előző heti teljesítménye, a DJIA, az S&P és a Nasdaq egyaránt folyamatosan csúszott lefelé október 12-e és 16-a között. A három indexben az is közös, hogy a mutatóknak kivétel nélkül majdnem 2 évbe telt, mire sikerült az 1987 nyarán elért csúcsokig visszakapaszkodniuk.
A Nightly Business Report 1987. október 19-i adása
A ''87-es fekete hétfővel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy például Ausztráliában és Új-Zéland fekete keddként emlékeznek rá az időeltolódás miatt. Érdekes az is, hogy bár valószínűleg a 87-es a leghíresebb, mégsem az első fekete hétfőként emlegetett kereskedési nap a tőzsdék világában. Alig kevesebb mint 58 évvel korábban, 1929 október 28-án ugyanis 12,82 százalékos mínusz virított záráskor a DJIA index felirat mellett a New York-i parkett kijelzőjén, és történetesen ez a nap is hétfőre esett.
Természetesen az 1987-es fekete hétfőnek szentelte a legtöbb valamire való amerikai napilap a keddi számának címlapját. A The Wall Street Journal és a The New York Times első oldalán egyaránt összehasonlította a 87-es, és a korábbi rekorder 1929-es fekete hétfő okait és várható következményeit. Előbbi újság már a cikk címében leszögezte, hogy nem várható az 1929 utánihoz hasonló gazdasági válság a DJIA index zuhanását követően, utóbbi valamivel óvatosabban, kérdésként fogalmazta meg a hasonlóságot "1987 ugyanaz, mint 1929?".
A New York-i bulvárlap, a Daily News is címlapon hozta a sztorit, a lap szalagcíme nemes egyszerűséggel "Panic" volt. A Daily News ugyan 6 oldalas mellékletet szentelt a gazdasági témának, feltételezve, hogy az amerikai átlagpolgárok is érdeklődnek a krach iránt. Mégis, hogy a valódi bulvártémákhoz is hűek maradjanak, a címlapon kiemelt másik cikk egy fegyveres támadás miatt 6 hónap letöltendő és 5 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Bernie nevű személy ügyével foglalkozik az újságnál.
Lapozza fel a Világgazdaság október 21-i számát is! Címlapsztori: Párhuzamok és ellentétek, 1929-1987
Az elmúlt két évtizedben számos elmélet született a katasztrofális nap kiváltó okairól. A legnépszerűbb magyarázat szerint a példátlan lejtmenetet egy számítógépes programokkal folytatott, és széles körben elterjedt kereskedési stratégia okozta. Az intézményi befektetők jelentős része ugyanis azonos szisztéma szerint kereskedett: a chicagói határidős piacon – ahol a New York-i azonnali piaciaknál is nyomottabbak voltak az árfolyamok – vásároltak, New Yorkban pedig eladtak. A problémát pedig elsősorban az okozta, hogy a nagybefektetők túlnyomó része játszotta egyszerre ugyanazt a taktikát, legalábbis így magyarázta az október 19-i eseményeket húsz év távlatából Robert Sylla, a New York-i egyetem professzora.
A CNBC a modern tőzsdetörténet leglátványosabb tőzsdekrachjának húsz éves évfordulóján összefoglalót készített: a megkérdezettek a legkülönfélébb okokkal magyarázták a páratlan mértékű zuhanást. Volt, aki a számítógépes programok irányította kereskedéssel, más a népszerű portfólióbiztosítási módszerrel, egyesek a piacok túlértékeltségével indokolták. Tény az is, hogy a részvénypiaci zuhanást megelőző napokban Irán és az Egyesült Államok között pattanásig feszült a helyzet: egy amerikai üres olajtankert iráni rakétatalálat ért, válaszul az USA lebombázott két iráni olajplatformot, amelyek kitermelést nem folytattak, de katonai rádióállomásokat működtettek rajtuk.
Az 1987-es év őszén a mindenkit foglalkoztató kérdés természetesen az volt, hogy vajon 30-as években tapasztalt depresszió köszönt-e újra az amerikai gazdaságra, vagy pedig a válság enyhébb lefolyású lesz-e. Az ABC amerikai tévéhálózat korabeli felmérésében a megkérdezettek 70 százaléka nem várta a 29-es krach utáni állapotok újbóli kialakulását, sőt 58 százalékuk semmilyen gazdasági visszaeséssel nem számolt. Utólag kiderült, hogy az utóbbi tábor azért túlságosan is optimista volt: az amerikai GDP bővülés üteme 1991-ig évről évre csökkent, igaz negatív értéket egyedül a mélypontnak számító 1991-es évben regisztráltak. A következő évben viszont már 3 százalék feletti volt a gazdasági bővülés üteme az Egyesült Államokban a Bloomberg hírügynökség adatai szerint.
A tőzsdekrachot követően gazdasági csúcstalálkozót szervezett Ronald Reagan elnök a kongresszus vezetőivel, illetve elhalasztódott a pénzügyi élet további liberalizálására vonatkozó javaslatok megvitatása a tengerentúlon. Az amerikai vezetők úgy vélték, hogy a szabályozásban minden újítás csak ijedtséget okozna, és a bankok folyamatos hitelezését veszélyeztetnék velük.
Európában Francois Mitterrand , az akkori francia elnök az euró bevezetésének propagálására használta fel a páratlan zuhanást az amerikai tőzsdéken. A politikus ugyanis kiemelte egy közös európai deviza megteremtésének fontosságát az eseménnyel kapcsolatos nyilatkozataiban. Nem tehetjük ki embermilliók életét a spekuláció, a sajátos érdek, az erőn alapuló viszonyok kényének-kedvének. Európának egy politikára, egy gazdaságra, egy technológiára és egy kultúrára van szüksége - hívta fel a figyelmet Mitterrand. Az igazsághoz tartozik, hogy a fekete hétfőre a devizapiacon inkább csak a dollár reagált gyengüléssel, az európai valuták árazásában közvetlenül nem kavart nagy vihart az esemény.
Október 15, csütörtök: James Baker, amerikai pénzügyminiszter bírálja Bonnt a növekvő nyugatnémet kamatszint miatt. Washington szerint ez fékezi a nyugatnémet gazdasági tevékenységet, tehát az importot is. A részvényárfolyamok tovább gyengülnek.
Október 16, péntek: Nagy-Britanniában természeti vihar söpör végig, amerikai közgazdászok aggodalmuknak adnak hangot az inflációval várható felgyorsulása miatt. Tajvanon a befektetők tiltakoznak a parlament előtt az állítólagos tőzsdei manipulációk ellen, közben New Yorkban tovább gyengülnek a részvényárfolyamok.
Október 18, vasárnap: Baker az amerikai televízióban ismét támadja Bonnt, és kifejti, hogy Washington nem hajlandó kamatversenyre az NSZK-val, azaz nem lesz kamatemelés a dollár árfolyamának védelmében. A nyilatkozat veszélybe sodorja a februári Louvre-egyezményt, hiszen reális az esélye a dollár további gyengülésének.
Október 19, hétfő: A harminc legnagyobb amerikai vállalat papírjait tömörítő Dow Jones Industrial Avarage 22,6 százalékot zuhan egyetlen nap alatt.
Forrás: Világgazdaság 1987. október 21.
Október 15, csütörtök: James Baker, amerikai pénzügyminiszter bírálja Bonnt a növekvő nyugatnémet kamatszint miatt. Washington szerint ez fékezi a nyugatnémet gazdasági tevékenységet, tehát az importot is. A részvényárfolyamok tovább gyengülnek.
Október 16, péntek: Nagy-Britanniában természeti vihar söpör végig, amerikai közgazdászok aggodalmuknak adnak hangot az inflációval várható felgyorsulása miatt. Tajvanon a befektetők tiltakoznak a parlament előtt az állítólagos tőzsdei manipulációk ellen, közben New Yorkban tovább gyengülnek a részvényárfolyamok.
Október 18, vasárnap: Baker az amerikai televízióban ismét támadja Bonnt, és kifejti, hogy Washington nem hajlandó kamatversenyre az NSZK-val, azaz nem lesz kamatemelés a dollár árfolyamának védelmében. A nyilatkozat veszélybe sodorja a februári Louvre-egyezményt, hiszen reális az esélye a dollár további gyengülésének.
Október 19, hétfő: A harminc legnagyobb amerikai vállalat papírjait tömörítő Dow Jones Industrial Avarage 22,6 százalékot zuhan egyetlen nap alatt.
Forrás: Világgazdaság 1987. október 21. Kattintson a fotóra a képgaléria megtekintéséhez A képgalérához kattintson a fotóra Kattintson a fotóra a képgaléria megtekintéséhez -->
[enews_gallery id='493985']
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.