Simor: Amíg van Róbert bácsi, aki finanszíroz minket…

Simor András a Magyar Narancsnak adott interjújában leszögezte: hiába kapott Magyarország IMF-hitel, ha nincs bizalom a gazdaság iránt. Márpedig amíg 3.2, illetve 2.9 százalék volt a hiánycél, addig nem lehetett állampapírt eladni.

A Jegybank elnöke úgy látja: a piacokon jelenleg hosszú lejáratú magyar állampapír kibocsátására sem devizában, sem forintban nincs lehetőség. Ezért Magyarország csak az IMF-EU-Világbank forrásokat használhatja a rövid lejáratú kincstárjegyeken kívül. Simor szerint költségoldalról az IMF-csomag jelentősen olcsóbbnak tűnik nemcsak a forint-, hanem a piaci devizaforrásokkal összehasonlítva is.

Mint mondta, csak arra tudnak építeni, hogy ha nyílnak a piacok, a rövid forrásokat hosszabbra cserélik. Magyarországnak 17 hónapja van arra, hogy konszolidálja a helyzetet és a piacról finanszírozhatóvá váljon. Az MNB elnöke szerint a rosszabbodó világpiai kilátások miatt a költségvetés legnagyobb kockázata a bevételi oldalon van, a lassú növekedés érezhető lehet az adóbevételeken. Simor András közölte: az IMF negyedévente elemzi, mit történik az általa nyújtott támogatással. Formálisan lehet kérvényezni a szervezettől a feltételek alóli mentesülést, de véleménye szerint erre nem lesz szükség.

Arra a felvetésre, hogy a magas kamatszint és a szigorú hiánycél ellehetetleníti a gazdaságélénkítést, a Jegybank elnöke úgy reagált: amíg van egy Róbert bácsi, aki a gazdaság élénkítését finanszírozza, addig minden rendben van. A közeledő recesszió tankönyvbe illő módon viszi le az inflációt, ezért kamatcsökkentésre van szükség. Ez a folyamat zajlik Nyugat-Európában is, őket azonban inkább hajlandóak finanszírozni, mint minket.

Hozzátette: a Monetáris Tanács döntéseit elsősorban a forint árfolyama befolyásolja, nem azért, mert fix árfolyamcélt tűztek maguk elé, hanem mert egyértelmű a kapcsolat az árfolyam és Magyarország kockázati megítélése között. Fontos szerepet játszanak még a globálisan kialakított kockázati indexek, valamint az állampapírpiac likviditása és a hozamok alakulása.

Az MNB elnöke kijelentette: a kapitalizmusban voltak és lesznek válságok és egyszerű azt mondani, hogy az eddigi gyakorlat hiányossága az ok. Ennek ellenére nem hisz abban, hogy az államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia, mert – mint mondta – a kapitalizmus úgy nem tud működni. A piacgazdaság és az állami szabályozók viszonylatában nem mennyiségi változás kell egyik vagy másik oldalon, hanem jobban működő államra, a magánszektorban pedig jobb kockázatkezelésre van szükség.