A Magyar Nemzeti Bank alelnöke idézi a jegybank inflációs előrejelzését, amely szerint idén három százalék körüli, jövőre kétszázalékosnál kisebb inflációval lehet számolni, tehát elméletileg a monetáris politika mozgástere megnőtt. Jelentős, lendületes kamatlépésekre, azaz csökkentésre volna szükség, illetve lehetőség, amit a reálgazdasági folyamatok kívánatossá tesznek - állítja az alelnök, de hozzáteszi azt is: a helyzet, bár egyszerűnek tűnik, sokkal bonyolultabb.
A jegybank most kettős kihívással néz szembe. A mély recesszió elkerülése érdekében meg kell akadályoznia a hitelpiac összehúzódásának drámai felgyorsulását; likviditást kell adni a rendszernek, csökkenteni kell a kamatokat, mindezt úgy, hogy a külföldi befektetők bizalma továbbra is fennmaradjon. Az alelnök felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar államháztartás hiánya a 2006 óta bekövetkezett javulás ellenére is az egyik legmagasabb az Európai Unióban.
A pillanatnyi egyensúlytalanságnál is kedvezőtlenebb az állam, illetve az ország külső adósságállományának magas szintje, ami a múltbeli deficitek öröksége. A jegybank alelnöke nyomatékosítja: ezt a válságot nem vészelhetjük át változások nélkül. "Az alkalmazkodási kényszer (...) a fiskális konszolidáció felgyorsítását, következetes végrehajtását követeli meg, ami azonban nem pusztán a hiány rövid távú leszorítását, hanem - a fenntartható növekedés érdekében - érdemi strukturális kiigazítást követel meg" - írta cikkében Karvalits Ferenc.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.