Közel 400-as eurószintig még mindig a devizahitel a kedvező

Még mindig jobb a devizahitel a forintnál

A piaci forinthitelek törlesztőrészletéhez képest a devizahiteleké még most is meglehetősen alacsony. Egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitel esetén az euróval szemben kis híján 400 Ft-os árfolyamig kellene gyengülnie a hazai devizának, hogy megérje a hitelt eleve abban felvenni. Fenti példánál maradva, nem akciós kamatokkal számolva 93.000 Ft-ot fizet az ügyfél euróalapon jelenleg, miközben forint alapon mintegy 128 ezret kellene. Mostani gyenge szintjéről tehát még további 37,7 százalékkal kellene leértékelődnie az euróval szemben a forintnak ahhoz, hogy a 10 millió forintos euróalapú hitel törlesztőrészlete azonos legyen egy ugyanekkora forintalapú hitel törlesztőrészletével – ismertette a www.kiado.hu hitelbróker elemzését Rozgonyi György.

Több bank úgy próbálja enyhíteni a devizahitelesek terheit, hogy több év türelmi időt ad, melynek során a kezelési költséget és a kamatot kell fizetni, a tőketartozást nem. Vannak olyan pénzintézetek is, ahol a türelmi idő mellett a futamidő kitolását is felajánlják az ügyfélnek a törlesztőrészlet csökkentése érdekében.

Úton a felmentő sereg

Várhatóan a megszokottnál jóval több lakáshitel fog „bedőlni” idén, vagyis a hitelfelvevő nem lesz képes törleszteni a részleteket, és a bank végül kénytelen elárverezni az elzálogosított ingatlant, hogy visszanyerje az elveszített hitelnek legalább egy részét.

Vannak azonban olyan tényezők, amelyek mérsékelhetik az ingatlanpiac pangását. A www.kiado.hu hitelbróker tapasztalatai szerint a nyugat-európai recesszió következtében egyre több az unióban dolgozó magyar állampolgár arra kényszerül, hogy visszaköltözzön Magyarországra, mivel elvesztette állását. Valószínűleg nincs szó tömeges hazatelepülésről, annyi viszont bizonyos, hogy mostanában egyre több külföldről hazaköltöző keresi fel a hitelközvetítőket. A hazaköltözők egy része megtakarított pénzét ingatlanba fektetné vagy későbbre tervezett hazai lakásvásárlását/cseréjét hozza előre, hiszen már itthon keres munkát. Ugyancsak színrelépésre készül azok egy része, akiknek tavaszra felszabadul a hazai ingatlanalapokban ragadt pénze. A harmadik csoportot azok a munkavállalók képezik, akik az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer 10 éves fennállása óta idén először kivehetik készpénzben a munkaadók által számukra egy évtizeden át gyűjtött önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A gazdasági válság egyik érdekes fejleménye, hogy hazánkban is megjelentek olyan úgynevezett árverés-brókerek, akik felkeresik azokat a devizahiteleseket, akik várhatóan pár hónapon belül „bedőlnek”, és összehozzák őket olyan befektetőkkel, akik lakásvásárlásba fektetnék a pénzüket és gyorsan mobilizálható készpénzzel rendelkeznek. Az amúgy jutalékért dolgozó árverés-bróker segítségével az ügyfél a piaci értéknél alacsonyabb, de a banki árverésen elérhetőnél valószínű magasabb eladási árat tud realizálni. A készpénzes befektető haszna pedig, hogy a megvásárolt ingatlant hamar továbbadja ugyancsak a piaci ár alatt, de a vételárhoz képest mégis némi marzzsal, amiből a haszna keletkezik.

Újra kell gondolni a bérlakás-szabályozást

A kormány tegnapi javaslatára, miszerint a bankok a csoportos létszámleépítéssel elbocsátott embereknek adjanak 12 hónapos moratóriumot lakáshiteleik törlesztésére, a www.kiado.hu hitelbróker cégvezetője úgy reagált, hogy érdemes lenne alternatív megoldásokon is gondolkodni, nemcsak a bankoknál kilincselni, ahogy az tavaly ősszel egyszer már megtörtént. Azok akik végképp nem tudják fizetni a lakáshitelüket munkahelyük elvesztése miatt, jobban járnak, ha mielőbb megpróbálják eladják lakásukat, és helyette bérelt ingatlanba költöznek, így ráadásul olcsóbban is megúszhatják a lakáskérdést. Ez különösen azért megfontolandó, mert a gyárbezárások csoportos létszámbővítései miatt utcára kerülő emberek egy része ingázó vagy nagy távolságból jár be, így nincs sok értelme helyben maradniuk hitellel terhelt lakásukban, ha amúgyis továbbköltöznének munkahely után kutatva.

A lakóingatlan-kiadásból származó jövedelmek adóját kellene csökkenteni vagy valamilyen módon a lakásbérlést támogatni, illetve a lakást bérlőknek a bérleti díj egy bizonyos részéig adóvisszatérítést vagy szociális támogatást biztosítani. Ezzel nemcsak fellendülhetne a bérlakáspiac, hanem fehéredne is. A bankok valószínűleg nem fogják támogatni azt a javaslatot, hogy felügyeletük mellett a fizetni nem tudók egy ideig béreljék saját lakásukat, hiszen ez külön anyagi és emberi erőforrásokat igényelne és amúgyis profilidegen a tevékenységüktől.