BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Beindultak a világ legnagyobb pénzpumpái - És az infláció?

Az amerikai Federal Reserve csaknem 1,2 trillió dollár összegben vásárol fel államadósságot annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a hitelnyújtás élénkítéséhez és a gazdasági fellendüléshez.

A bejelentés mérete meglepte a befektetőket - jelenti a BBC -, és annak hatására csaknem 200 ponttal ugrott meg a Dow Jones index. (A Bank of England is elkezdte az államadósság felvásárlását a pénzkínálat bővítésére).

A Fed közölte, reméli, hogy az intézkedései lendületet adnak a jelzálog-hitelezésnek és a nehézségekkel küszködő lakáspiacnak azáltal, hogy csökkennek a jelzálogkölcsönök és más fogyasztói hitelek után fizetendő kamatok.

A Fed olyan időpontban jelentette be a példátlan intézkedéseit, amikor a központi bankokra világszerte az a feladat hárul, hogyan birkózzanak meg a második világháború óta tapasztalt legsúlyosabb recesszióval. A Fed jelezte, "minden rendelkezésére álló eszközt" bevet annak érdekében, hogy előmozdítsa a gazdasági talpraállást.

Sokan attól tartanak, hogy ezek a hatalmas pénzügyi infúziók elkerülhetetlenül inflációhoz vezetnek. Németországban – ahol a lakosság 1923-ban hiperinflációtól szenvedett – széles körben terjed a félelem, hogy az emberek megint elveszítik a megtakarításaikat, és mindent elölről kell kezdeni. Az aggályt – bár kisebb mértékben – más országokban is osztják. Ezek a félelmek azonban megalapozatlanok – írja a Világgazdaságban Hans-Werner Sinn közgazdász, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke.

Úgy véli, a likviditástömeg ugyan gyorsan növekszik, emögött azonban az rejlik, hogy a magánszektor felhalmozza, nem pedig elkölti a pénzt. A többletlikviditás juttatásával a központi bankok nem tesznek mást, mint pótolják azt a pénztömeget, amelyet mások kivontak a javak és a szolgáltatások vásárlásából. Ezzel azonban csak tompítani tudják a világgazdaságot sújtó negatív keresleti sokkot, visszafordítani nem.

Ha a pénzmennyiség szintje csak a kínálat növekedése miatt emelkedik, akkor a pénz értéke csökken, ez inflációt jelent. Ha azonban a háttérben a pénz iránti kereslet növekedése húzódik meg, akkor a pénz értéke növekszik, ez pedig deflációt jelent. A mai feltételek közepette ez utóbbi eshetőség a relevánsabb – véli a közgazdász (teljes cikk).

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.