Senki nem tudja, hol a mélypont a részvénypiacon - Elemzés

Más kérdés, hogy érdemi reakciót nem váltott ki az elnök nyilatkozata, akinek hivatalba lépését felfűtött várakozás előzte meg, és sokan ralit vártak tőle, ehelyett csak szép lassú lemorzsolódás jutott ki a piacoknak, elbizonytalanítva a szereplőket, melyből kifolyólag újabb armageddoni mélységeket jósol számos elemző és szakértő a következő időszakra, de gyakorlatilag mindenki csak találgat, senki nem tudja, mikor és hol találják meg a részvénypiacok ideiglenes mélypontjukat.

Bernanke is hűtötte a kedélyeket a felfokozott várakozások kapcsán! Érdekes módon jelentős változáson ment keresztül az elmúlt egy-két hónapban a Fed elnökének kommunikációja: amíg korábban már láthatóvá vált számára az alagút vége, addig tegnapi szenátusi meghallgatása során már arról beszélt, hogy nem lát olyan jeleket, amiből a gazdaság talpra állására lehetne következtetni, a lakáspiacon továbbra is tart a már két éve zajló árcsökkenési tendencia. A válság elleni küzdelemben még agresszívabb politikát kell folytatni, gondoskodni kell a hitelezés beindításáról, viszont nem járható út a bankok államosítása.

Ugyanakkor bizakodva tekint a gazdasági ösztönző csomag pozitív hatásaira, bár kiemelte, hogy nem szabad elfeledkezni annak deficitnövelő hatásáról. Bírálóan lépett fel az AIG működésével kapcsolatban is, szerinte az gyakorlatilag egy hedge fundként működött, és az állandó állami kisegítés komoly fejtörést okoz a kormányzatnak (most isszák meg a levét – na meg az egész világ –, hogy elégtelen szabályozási környezetben hagyták a piacokat lufit fújni az elmúlt évek pénzbőségében), habár a biztosító szeptemberi megmentése elkerülhetetlen lépés volt.

Egyelőre nem tervezi az ÁKK a rendszeres kötvénykibocsátások visszaállítását a mostani piaci hangulat tükrében (a DKJ-aukciók továbbra is zajlanak). Veres János szerint erre majd a későbbiekben kerülhet sor, addig pedig a tavaly októberi IMF-hitelből lehet részben finanszírozni a költségvetést. Az ÁKK első embere szerint eddig 6.9 milliárd euró hitelt folyósítottak Magyarországnak, amelyből 1 milliárd euró került a büdzsébe, a maradék pedig az MNB devizatartalékainak feltöltését szolgálta. Mivel az IMF-hitel összege véges, előbb utóbb hazai és/vagy uniós intézkedésekkel kell rendezni Magyarország helyzetét.

A Mol tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy közös gázvezetéket épít a horvát Plinacro társasággal, amelynek célja, hogy biztosítsa a gázáramlást a két ország között. A beruházás a Mol szempontjából kb. 88 milliárd forintos beruházást jelent, amely már szerepel a Mol idei évre vonatkozó 220 milliárdos beruházási tervének, így árfolyamhatása semleges.