Tücskökből hangyák lettünk - De biztosan jól tettük?

A 2009 áprilisában végzett kutatás szerint ugyanis a lakosság körében többen szeretnének megtakarítani, mint hitelt felvenni. „Erre a háztartások pénzügyi szokásait vizsgáló felmérés indulása, vagyis 1995 óta nem volt példa” – közölte a piackutató cég sajtótájékoztatóján Bacher János ügyfélkapcsolati igazgató.

Tavaly szeptemberben, a válság kitörésekor még az emberek 9,2 százaléka szeretett volna kölcsönt felvenni, miközben csak 3 százalék tervezte, hogy megtakarít majd. Az azóta eltelt időszakban azonban fordult a kocka, a lakosság bizalma megrendült a hitelekben.

Ez nem csoda, hiszen a forint gyengülése, illetve ingadozása világossá tette például, menynyire kockázatosak a devizakölcsönök. Különösen a lakás- és közepes méretű (1-3 millió forintos, szabad felhasználású, illetve autóhitel) kölcsönöknél esett vissza drámaian a hitelfelvételi kedv, de a decemberi, karácsonyi időszakot nem számítva a kisebb összegű kölcsönökből is kevesebbet kíván felvenni a lakosság.

Áprilisban hitelfelvételre már csak a magyarországi felnőttek 4,9 százalék készült, miközben 5,8 százalékuk tervezte, hogy beszáll valamilyen megtakarítási termékbe: bankbetétbe, befektetési alapba, részvénybe vagy állampapírba.

Ez a változás egyébként nem is lenne baj, hiszen a hazai lakosság a régió átlagánál jobban eladósodott és kevesebbet takarított meg. 2008 végén a magyarok 24 százaléka nyilatkozott úgy a GfK felmérésében, hogy hitele van, és mindössze 14 százaléknak volt megtakarítása. „Hogy a lakosság a jelenlegi gazdasági helyzetben a megtakarításokat, befektetéseket preferálja a hitelfelvétellel szemben, a pénzügyi helyzetének stabilitása szempontjából mindenképpen kedvező, de a fogyasztás és a gazdasági növekedés tekintetében kedvezőtlen fejlemény” – mondja Bacher.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.