BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Farkas: Nem volt összhang a jegybank, a PSZÁF, és a kormányzat között

Magyarország sérülékenyebbé vált, mint más, hasonló fejlettségű országok, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a kormányzat, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem megfelelően működött együtt - mondta Farkas Ádám, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke szerdán a Budapesti Értéktőzsde közgyűlésén tartott előadásában.

Farkas úgy fogalmazott: a válság kihozta a rendszer gyengeségeit, amelyeken változtatni kell. Szerinte ugyanakkor sehol a világon nem működik tökéletesen egy olyan modell, amelyet egy az egyben át lehetne venni, az viszont biztos, hogy amellett hogy az Európai Unióban intézményi kereteibe integrálódnunk kell, a legfontosabb, hogy megfeleljünk annak a nemzetközileg elismert 5 kritériumnak, amelyek a nemzeti felügyeletek megfelelő működéséhez szükségesek.

Ezek a függetlenség, az átláthatóság illetve számonkérhetőség, a hatásosság és hatékonyság, a makro,-és mikroprudenciális megközelítések összehangolása, illetve a kríziskezelés. A felügyelet elnöke elmondta: ezeket a kritériumokat az IMF hitel-szerződés kapcsán már vizsgálták Magyarországon szakemberek, akik rámutattak a rendszer hiányosságaira.

A függetlenség kritériumát például bár szakmailag rendben találták,  a működésben nem. Az átláthatóság és számonkérhetőség megfelelő volt, viszont a hatásosság és hatékonyság komoly erősítésre szorul. Egyrészt a felügyelet független működésénének hiánya, másrészt a szabályozási eszközök hiánya az, amely gátolja a fenti kritériumoknak való megfelelést. Gond volt a negyedik kategóriánál is, itt jött elő a nem megfelelő PSZÁF-MNB együttműködés, ami pedig  a kríziskezelést illeti, szintén találtak lukakat a szakemberek, például a rugalmasságban, és a gyors reagálásban.

Farkas Ádám elismerte: korábban a felügyeleti rendszer nem látta el megfelelően a feladatát, ám mint fogalmazott: bár voltak forró pillanatok, azért Magyarországon végül egyetlen piaci szereplő sem bukott akkorát, mint amire külföldön számos példa akadt, és nem volt szükség olyan mértékű állami segítségekre sem, mint más országokban. Mint mondta: kétségbeesni nem kell, csupán a rendszer gyengeségeit kell reparálni.

Az elnök kitért konkrétumokra is, ami a tanulságokat illeti. Nagy problémának nevezte például, hogy a pénzügyi rendszerben olyan kockázatok keletkeztek, amelyek átnyúlnak szektorokon, termékeken. Problémásnak nevezte az ügyfelek jelentős hozamelvárásait, és a szolgáltatók óriási profitelvárásait, amely szintén hatalmas kockázatokat generált a rendszerben. De a globális problémák között kiemelte azt is, hogy az olyan megbízhatónak vélt szereplők, mint a nemzeti bankok, illetve a pénzügyi kormányzatok nem megfelelően látták el feladataikat. Kitért a könyvvizsgálók, és hitelminősítők szerepére is, amelyet szerinte komolyan át kell gondolni a jövőben.

Összeségében a válság rámutatott arra, hogy a pénzügyi kormányzatnak, a felügyeleteknek, és a központi bankoknak szorosabban kell együttműködniük, ezt pedig intézményesíteni kell- mondta a felügyelet elnöke.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.