A Reuters a héten publikált elemzői felmérése szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn 50 bázisponttal 8,0 százalékra csökkenti a jelenlegi 8,5 százalékos jegybanki alapkamatot. Több elemző azonban azt sem zárja ki, hogy a tanács tagjai ismét 100 bázispontos csökkentéssel lepik meg a piacot, miután a legutóbbi inflációs adatok a jegybanki prognózisoknál kedvezőbbek voltak. 12 havi összehasonlításban 5,1 százalékkal emelkedtek az előző hónapban, míg a REuters elemzőinek várakozása 6,1 százalék volt.
A kedvezőbb adatok okai között van, hogy a vezetékes gáz és a villamos energia terén az 5 százalékpontos áfakulcsemelés csak az augusztusi árakra lesz hatással, igaz, így lesz ez a távhő adókulcsával is. Az áfa e szolgáltatás esetében egy hónapig volt 25 százalék, augusztus 1-jével – az EU jóváhagyásával – azonban hatályba lép az alacsonyabb, 18 százalékos áfakulcs, ez – az elszámolás logikája és az adóhivatal útmutatása szerint – már az augusztusról szóló adatokban is érezteti a hatását.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, hogy az infláció a következő hónapokban gyorsulhat majd, hiszen több termék és energiahordozó árában is csak később jelenik meg az adóemelés hatása. A szakember decemberre 8 százalékos inflációt jósol. Németh Dávid, az ING Bank szakértője szerint ugyanakkor a gyenge belföldi kereslet kordában tartja majd a kiskereskedőket, így decemberre 7 százalék körüli inflációval lehet számolni.
A szakértők 2009 végére 7,5 százalékos, 2010 végére 6,0 százalékos alapkamatot jeleztek előre, mind a két időpontnál 1,0 százalékponttal alacsonyabbat a júliusi felmérésnél.
Az idei átlagos inflációra adott 4,8 százalékos prognózis 0,2 százalékponttal kisebb a júliusinál, a decemberi - éves összehasonlításban - 7,0 százalék pedig 0,75 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A jövő évre 4,3 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést várnak az elemzők, 2010 decemberére 2,7 százalékos 12 havi pénzromlást.
A kamatcsökkentés magasabb értéke mellett szól, hogy a korábbi jegybanki várakozásoknál kedvezőbbek lettek a júliusi inflációs adatok, s ez, illetve a korábbinál erősebb forint árfolyam minden bizonnyal már beépül a készülő negyedéves inflációs jelentésbe, amelynek főbb megállapításait már ismerni fogja a monetáris tanács hétfői döntésekor.
Az MNB Monetáris Tanácsa ez év július 27-én 100 bázisponttal 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot, a piac akkor 50 bázispontos kamatvágásra számított. A tanács 8 tagjai közül négy szavazott a 100 bázispontos, 8,5 százalékra való csökkentése mellett.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: a testület előtt három javaslat volt, 100 bázispontos, 75 bázispontos és 50 bázispontos kamatcsökkentés. A tanács július végi értékelése szerint a kockázati megítélés és a külső egyensúly javulása lehetővé, a reálgazdasági és inflációs folyamatok pedig indokolttá tették a jegybanki alapkamat mérséklését.
A testület indoklásában kifejtette: további kamatcsökkentésre – az inflációs célkövetés logikájával összhangban – akkor kerülhet sor, ha az adóemelések ellenére az inflációs folyamatok trendje nem veszélyezteti az árstabilitást, és azt a kockázati megítélés is lehetővé teszi. A monetáris tanács július végén a korábbi hónapok helyzetértékelésével összhangban továbbra úgy látta, hogy a magyar gazdaság az idén jelentős visszaeséssel szembesül, és az elkövetkező időszakban sem lehet számítani a gazdaság gyors élénkülésére.
Az infláció a második negyedévben több tényező együttes hatásának tulajdoníthatóan emelkedett. A visszafogott belföldi kereslet fékezi az árnövekedést, ami leginkább a piaci szolgáltatások korábbi évek átlagánál kisebb inflációjában érhető tetten - összegezte a tanács a július végi indoklásban.
A monetáris tanács a július végi döntést indokolva úgy látta, hogy a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton az infláció a középtávú cél alatt alakulhat, a következő egy évben azonban az adóváltoztatások miatt magas infláció várható, ami a várakozásokon keresztül a felfelé mutató kockázatokat erősíti.
A jegybank monetáris tanácsa tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki az ez július 28-ig érvényes 9,5 százalékos kamat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.