Soros példaértékűnek tartja a kínai modellt

Politikai okok miatt viszont ma még nem lát esélyt az államok fölötti szabályozás erősítésére a magyar származású befektető.

Soros szerint a kínai modell szolgálhat pozitív példaként a szabályozói környezet nemzeti szintű átalakításakor, ugyanis a pénzpiaci krízis hatását tompította az ázsiai óriásgazdaságban a szektorokra összpontosító hitelezési kontrol. A pénzügyi guru szerint a kínai jegybank – a háborút követő fejlesztő állami modellekhez hasonlóan – iparág specifikusan látja el hitellel a gazdaság különböző szektorait vagy éppen szűkíti a likviditást ott, ahol szükségesnek tartja. Így gyakorolva erősebb kontrollt a tőkepiaci hatások reálgazdasági kivédésekor.

A magyar származású befektető úgy látja, hogy amíg a pénzpiacok nem térnek vissza az egyensúlyi állapotuk felé, addig veszélyes lehet a kormányok és jegybankok ösztönző politikájának félbeszakítása, ugyanis az veszélyezteti a banki jövedelmezőséget és megakaszthatja a kilábalást a recesszióból.

Viszont ha megkésve kezdődik el a likviditás szűkítés, az inflációs nyomással és új pénzügyi buborékok megjelenésével fenyeget - tette hozzá Soros, aki szerint a válság egyik oka a közgazdaságtudományban uralkodó piaci fundamentalizmus.

Ezért tegnap bejelentést is tett a befektető: paradigmája – nevezetesen a reflexivitás elméletének – elterjesztésére 50 millió dolláros alappal új közgazdasági kutatóintézetet - Institute for New Economic Thinking (INET) - hoz létre a londoni King’s College és a CEU közreműködésével.