Kevesebb kedvezmény

Miközben a tartós befektetési szerződések megkötői adókedvezményben részesülhetnek a jövő évtől a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény alapján, azok, akik már régóta hosszabb távon takarékoskodnak, elveszíthetik a befektetésük hozamára járó köztehermentességet. Ez egyebek között azoknak is járt, akik 2006. augusztus 31-e előtt befektetési alapokat vásároltak egészen addig, amíg vissza nem váltották a befektetési jegyeiket. Most azonban – legalábbis bizonyos esetekben – fordulhat a kocka. Az szja-törvény szerint ugyanis a jövőben az a művelet, amikor egy befektetési alap átalakul vagy beolvad egy másikba, egyúttal a befektetési jegyek visszaváltásának is minősül. Így viszont hiába marad a befektető pénze ugyanabban az alapban, a konstrukció átalakulása után elért hozamokra már 20 százalékos kamatadót kell fizetnie.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) – érthetően – nem örül ennek. „Nem tartom jogosnak, hogy arra a befektetőre, aki tartja a pénzét egy alapban, ilyen helyzetben kamatadót vessenek ki” – mondta lapunknak Temmel András, a szövetség főtitkára. Az átalakulás egyébként főleg a zárt végű alapokat érintheti. A hosszabb távú kamatadó-mentességre bazírozva számos alapkezelő indított 2006 nyarán többéves lejáratú, zárt végű befektetési alapokat. Ezek közül ugyan a legtöbb mára már le is járt, de sok konstrukció nem szűnt meg, hanem nyílt végű alappá alakulva folytatta a működését. Ennek köszönhető egyebek között az is, hogy a garantált konstrukciók közül a nyílt végűek állománya az idén megduplázódott. Az átalakulásoknak egyébként részben az is volt az oka, hogy azoknak a befektetőknek, akik nem váltották vissza a befektetési jegyeiket, továbbra is biztosíthassák az alapkezelők a nullaszázalékos kamatadókulcsot.

Fordított helyzetre is akadt példa a közelmúltban. Tavaly az őszi hónapokban több mint 160 milliárd forintot vontak ki a befektetők az ingatlanalapokból, s ez végül likviditási problémákhoz vezetett egyes alapoknál. Ennek az eseménynek is köszönhető az a sebtében átvitt törvénymódosítás, amely alapján az ingatlanalapok szükség esetén zárt végűvé alakulhatnak át. Ezzel a lehetőséggel ez év tavaszán élt egyebek között a Raiffeisen és az Európa Alapkezelő alapja is, igaz, a másik két hazai ingatlanalap, az OTP és az Erste konstrukcióinál az alapkezelők nem is tervezték az átalakulást. Elveszíthetik azonban a kamatadó-mentességet azok a befektetők, akik olyan alapba tették a pénzüket, amelyet az alapkezelő be akar olvasztani egy másikba. Ilyen esetre is volt számos példa a közelmúltban, az Inter-Európa Alapkezelő alapjai például CIB-alapokba olvadtak a két cég egyesülésekor, de például az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő is összevonta májusban két abszolút hozamú konstrukcióját. HB