Visszafizeti a tőkét az FHB

Visszafizeti az állami tőkét az FHB Jelzálogbank. A múlt pénteken kiadott, a Budapesti Értéktőzsde honlapján lévő közlemény szerint az FHB visszavásárolja az államtól a különleges osztalékelsőbbségi részvényeket, és azokat a különleges vétójogot biztosító részvénnyel együtt – az osztalékelsőbbségi részvények megszerzését követő 30 napon belül, a társaság tőkéjének egyidejű leszállítása mellett – kötelezően bevonja. A különleges osztalékelsőbbségi részvények visszaváltási értéke az állammal kötött megállapodásban foglaltak értelmében azonos a kibocsátási értékkel, azaz hozzávetőlegesen 30 milliárd forint.
A lépés eredményeként az állami befolyás a hitelintézetben – a 2009. első félévi állapotokat figyelembe véve – 43,5-ről három százalék alá csökken, és megszűnnek az államnak a társaság irányításában szerzett különleges jogosultságai is.
Az FHB elsősorban a piaci környezet viszonylagos megnyugvását jelölte meg a visszavásárlás okaként. A közlemény szerint a pénteki igazgatósági ülésen a vezető testület tagjai megvizsgálták azokat a körülményeket, amelyek az állammal megkötött tőkeemelési szerződés megkötéséhez vezettek. Az ezekben a külső körülményekben és tényezőkben bekövetkezett változások – így elsősorban a nemzetközi gazdasági környezetben beállt kedvezőbb hangulat és a magyar gazdaságban történt relatív pozitív változások, valamint a költségvetési kiigazítások – után arra a következtetésre jutottak, a tőkeemelést előidéző külső tényezők úgy módosultak, hogy azok már nem indokolják a stabilizációs törvény szerinti állami tőke jelenlétét. Az FHB – hangsúlyozza a közlemény – a prudenciális követelményeknek folyamatosan megfelelt, és azokat az állami tőke visszafizetése után is biztonságosan teljesíti, illetve a lépésnek nincs jelentős hatása az év végi gyorsjelentésben közölt eredményre sem.
A Nemzetközi Valutaalap hitelkeretéből finanszírozott, 2009 márciusának végén bejelentett tranzakcióra a bankoknak történő segítségnyújtásról szóló, úgynevezett stabilizációs törvény adott lehetőséget. A tőkejuttatás deklarált céljaként azt jelölték meg, hogy az FHB hozzájáruljon a jelzáloghitel-piac stabilizációjához, a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság hitelezésének a fejlesztéséhez. A részvényeket 650 forintos árfolyamon bocsátotta ki az FHB. A megállapodás szerint az állam a bank adózott eredményének terhére jogosult osztalékra, amelynek mértéke 10,5 százalék az árfolyamértékre vetítve. A kibocsátott osztalékelsőbbségi részvények ugyanakkor nem rendelkeztek szavazati joggal, ezért a szavazati arányok nem változtak.
A stabilizációs törvény alapján egyedül az FHB kapott tőkejuttatást az államtól, ám az anyavállalatoktól szinte valamennyi meghatározó hazai hitelintézet kapott tőkeemelés formájában támogatást. A két tőzsdei bank egyébként néhány nappal korábban piaci kamatozású hitel felvételéről is megállapodott az állammal (az OTP összesen 400, az FHB pedig 120 milliárd forintnak megfelelő összeget kapott), amelynek célja az volt, hogy a forrásínséges időkben is finanszírozni tudják a lakossági, illetve vállalkozói ügyfeleket. Ennek a hitelnek a felét egyébként az OTP Bank a közelmúltban már visszafizette az államnak.
A 2009 végi, 801,6 milliárd forintos csoportszintű mérlegfőösszege alapján az első tíz legnagyobb szereplő közé tartozó FHB 7,1 milliárdos adózott eredményt produkált 2009-ben, szemben a bázisidőszaki 6,6 milliárddal. A 2009-es gyorsjelentésben szereplő adatok szerint a bank 15,4 százalékos tőkemegfelelési mutatóval működött az év végén, ez jóval magasabb a törvényben előírt szintnél. VG

A panelt Elizabeth Warren vezeti azzal a céllal, hogy kidolgozzák a TARP-szabályozás módosítására vonatkozó javaslatokat. A Citigroup összesen 45 milliárd dollárt kapott az államtól (ebből 20 milliárdot már visszafizetett), a detroiti székhelyű GMAC pedig 17,3 milliárd dollárt kapott kormányzati forrásokból.

A panelt Elizabeth Warren vezeti azzal a céllal, hogy kidolgozzák a TARP-szabályozás módosítására vonatkozó javaslatokat. A Citigroup összesen 45 milliárd dollárt kapott az államtól (ebből 20 milliárdot már visszafizetett), a detroiti székhelyű GMAC pedig 17,3 milliárd dollárt kapott kormányzati forrásokból. -->