Krízisállóak a nagybankok

Viszonylag jól tűrték a válságot a vezető hazai hitelintézetek, hiszen a teljes bankszektoréhoz hasonló vagy annál jobb mutatókat produkáltak 2009-ben – derül ki a piaci szereplők közelmúltban publikált adataiból. Igaz, ezúttal a megszokottnál kissé kevésbé komplex a kép: péntekig csak három nagy, a hazai piacon működő bankcsoport – az OTP, a K&H és az Erste – tette közzé tavalyi eredményeit, illetve a tőzsdén jegyzett, csoportszintű mérlegfőösszege alapján az első tízbe sorolt FHB publikált 2009-es számokat.
Az eddig közölt számok alapján mindenesetre üzemméret alakulása szempontjából határozottan jobban szerepeltek a nagybankok az átlagnál. Az OTP csoport magyarországi alaptevékenységeit magában foglaló OTP Core eszközállománya például több mint 17 százalékkal emelkedett 2009-ben, míg a teljes bankszektoré, ha minimális – egy százalék alatti – mértékben is, de csökkent. Szintén két számjegyű növekedést produkált az FHB és az Erste is. A négy érintett szereplő közül egyedül a K&H-nak csökkent az eszközállománya, ám az sem drasztikus mértékben, és a csoportszintű mérlegfőösszege még stabilan meghaladja a 3000 milliárd forintot a belga KBC csoporthoz tartozó hitelintézetnek.
A hitelezési oldalon szintén nem drámai a helyzet. Bár az FHB és a K&H hitelállománya egyaránt csökkent (utóbbié a mérséklődő üzleti aktivitás miatt majdnem egy tizedével), a szektorátlagot mind a négy érintett teljesítménye megközelítette, sőt, az OTP és az Erste mérlegében pozitív az elmozdulás, igaz, a dinamika meg sem közelíti az elmúlt években megszokottat.
A betéti oldalon pedig mind a négy szereplő jóval túlszárnyalta a bankszektor nem konszolidált, magyar számviteli szabályok alapján kalkulált teljesítményét, hiszen ez alapján 2,2 százalékkal apadt (elsősorban a vállalati üzletág miatt) az összesített állomány. A K&H ugyan több mint 10 százalékos visszaesésről adott számot a tavalyi évről készült beszámolóban, ennek oka az volt, hogy a saját, illetve az anyacég alapjai jelentős mennyiségű betétet vontak ki a bankból, ez igen érzékenyen érintette a kimutatható mennyiséget. Az ügyfelek által elhelyezett betéteknél viszont majdnem 7 százalékos növekedést tudott elérni a bankcsoport, és mind a lakossági, mind a vállalati oldalon emelkedés mutatkozott.
Az eredményeket tekintve viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet, hiszen a hitelportfólió minőségromlásának hatásai alól egyik érintett sem vonhatta ki magát. Ennek ellenére – bár az Erste profitja bő egynegyedével, a K&H-é meg több mint a felével esett vissza – mind a négy szereplő stabil pluszban és nem pozitív nullán zárta a tavalyi évet. Az OTP Core viszont az „aranykorra” jellemző adózott eredménynövekedést produkált: a 178,2 milliárdos profit több mint egyharmadával meghaladja az egy évvel korábbit. Kisebb léptékű bár, de szintén pozitív meglepetést jelent az FHB nyereségének növekedése: a bankcsoport az egy évvel korábbinál 6,2 százalékkal magasabb, valamivel több mint 7 milliárd forintos adózott nyereséget ért el 2009-ben. A hitelportfólió romlása persze ezzel együtt is mind a négy érintett bank eredményére negatív hatást gyakorolt: a céltartalék és értékvesztés állománya eltérő mértékben bár, de az összes szereplőnél érezhetően emelkedett, esetenként a többszörösét is elérte az egy évvel korábbinak. VG

A pozitív példák közé sorolja a Goldman Lengyelországot, az egyetlen uniós tagállamot, amely el tudta kerülni a recessziót 2009-ben, és az év egészében 1,7 százalékos GDP-bővülést produkált. A balti államokban érdekelt bankok kilátásait viszont nem látja túl fényesen: a térségben aktív Swedbank ajánlását a közelmúltban „semleges”-ről „eladás”-ra rontotta.

A pozitív példák közé sorolja a Goldman Lengyelországot, az egyetlen uniós tagállamot, amely el tudta kerülni a recessziót 2009-ben, és az év egészében 1,7 százalékos GDP-bővülést produkált. A balti államokban érdekelt bankok kilátásait viszont nem látja túl fényesen: a térségben aktív Swedbank ajánlását a közelmúltban „semleges”-ről „eladás”-ra rontotta. Krízisállóak a nagybankok Adózott eredmények -->