Veszteségesek a nyugdíjkasszák

Hogy pontosan mely kaszsza mennyi mínuszt halmozott fel, még nem tudni, 2008-ban azonban a legnagyobb pénztárak közül egyedül az OTP Magánnyugdíjpénztár volt veszteséges, működési szinten 528,8 milliós deficitet halmozott fel. Az Aegon, az ING, az Allianz, az Axa és az Évgyűrűk magánkasszája viszont kivétel nélkül kilenc számjegyű nyereséggel zárta még a tavalyelőtti évet.
A 2009-es szektorszintű veszteséghez a felügyelet kimutatása szerint a csökkenő bevételek és a növekvő kiadások egyaránt hozzájárultak. A kasszák alig 16 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly, ez 13 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbi összegnél. Ennek legfőbb oka, hogy bár a taglétszám egy kisvárosnyival nőtt az év során, és az év végére meghaladta a 3 milliót, a tagdíjbevételek viszont vélhetően az alacsonyabb fizetések miatt ennek ellenére is az előző évhez képest 9 százalékkal, 327,5 milliárd forintra csökkentek. A pénztárak ráadásul ebből tavaly már a korábbinál is kevesebbet, mindössze 4,5 százalékot vonhattak el a működésükre.
A költségoldal minimális mértékben nőtt, az intézmények ugyanis igyekeztek visszafogni az adminisztrációs kiadásokat, emellett a béreken és tiszteletdíjakon is spóroltak. Az életbiztosítási és hitelpiac visszaesése miatt a nyugdíjpénztári ügyfelek átcsábítására átállt közvetítőknek viszont csaknem 3,2 milliárd forintot fizettek ki, másfélszer anynyit, mint egy évvel korábban. Nem csoda, hogy a tagi átlépések is megszaporodtak, csaknem 220 ezren váltottak tavaly szolgáltatót, annak ellenére, hogy a pénzügyi felügyelet és maguk a piaci szereplők is figyelmeztették az ügyfeleket, egy rossz pénztárcsere könnyen a 2008-as hatalmas hozamveszteségek végleges realizálásához vezethet. Az ügyfelekért folyó verseny éleződését jelzi, hogy másfélszeresére nőttek tavaly a kasszák marketingköltségei is, emellett megugrottak a felügyeletnek fizetendő díjak, mintegy 60 százalékkal.
Öröm az ürömben, hogy a részvény- és állampapír-piaci ralinak köszönhetően a befektetéseiken óriási nyereséget értek el a pénztárak. A felhalmozott hozamok 457,8 milliárd forintot tettek ki, vagyis az év végére a szektor teljesen ledolgozta a 2008-as veszteséget, sőt már 36 milliárd forintos pluszban álltak a portfóliók. A több mint 2600 milliárd forintnyi magánpénztári vagyon legnagyobb része, 47,5 százaléka egyébként még tavaly év végén is magyar állampapírokban volt.
Az önkéntes nyugdíjkasszák szintén veszteségesek voltak tavaly: a piaci szereplők 724 millió forintos működési deficitje több mint a duplája a 2008-asnak. A problémát ebben az ágazatban is a bevételek csökkenése és a kiadások emelkedése okozta. Tavaly 42 ezren hagyták el a pénztárakat, a tagdíjbefizetések pedig több mint 10 százalékkal estek, így a kasszák működésére a 2008-asnál kevesebb, mindössze 5,33 milliárd forint jutott, miközben a működési költségek 6 milliárd forint fölé emelkedtek. Az adminisztráción és a tisztségviselők tiszteletdíján az önkéntes kasszák is próbáltak spórolni, ez azonban nem tudta kompenzálni a többi megnövekvő költséget. Az önkéntes szegmensben is főleg az ügynököknek fizetett díjak ugrottak meg.
Jó hír viszont a piaci szereplők számára, hogy a szolgáltatási kiadások a 2008-as rekordhoz képest csökkentek, nem érték el az 50 milliárd forintot. A pénzt felvevő kliensek többsége egyébként nem érte el a nyugdíjkorhatárt, hanem a tízéves várakozási idő letelte után megnyílt lehetőséggel élve kérte ki megtakarított pénzét. Korántsem biztos azonban, hogy bölcs döntést hoztak. Az önkéntes kasszák is rekordnyereségre tettek szert ugyanis a befektetéseiken, és 113 milliárd forintot meghaladó hozamuk bőven elég volt ahhoz, hogy kompenzálja a 2008-as nem egészen 82 milliárd forintos veszteséget. Ezeknek a pénztáraknak a portfóliói egyébként lényegesen alacsonyabb kockázatúak a magánkasszákénál, a mintegy 800 milliárd forintos vagyon csaknem kétharmadát hazai állampapírban tartják ugyanis, miközben a részvények és befektetési jegyek alig valamivel több mint ötödét teszik ki a befektetéseknek.

Számítsa ki életjáradékát