Veszteségesek a nyugdíjkasszák
A 2009-es szektorszintű veszteséghez a felügyelet kimutatása szerint a csökkenő bevételek és a növekvő kiadások egyaránt hozzájárultak. A kasszák alig 16 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly, ez 13 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbi összegnél. Ennek legfőbb oka, hogy bár a taglétszám egy kisvárosnyival nőtt az év során, és az év végére meghaladta a 3 milliót, a tagdíjbevételek viszont vélhetően az alacsonyabb fizetések miatt ennek ellenére is az előző évhez képest 9 százalékkal, 327,5 milliárd forintra csökkentek. A pénztárak ráadásul ebből tavaly már a korábbinál is kevesebbet, mindössze 4,5 százalékot vonhattak el a működésükre.
A költségoldal minimális mértékben nőtt, az intézmények ugyanis igyekeztek visszafogni az adminisztrációs kiadásokat, emellett a béreken és tiszteletdíjakon is spóroltak. Az életbiztosítási és hitelpiac visszaesése miatt a nyugdíjpénztári ügyfelek átcsábítására átállt közvetítőknek viszont csaknem 3,2 milliárd forintot fizettek ki, másfélszer anynyit, mint egy évvel korábban. Nem csoda, hogy a tagi átlépések is megszaporodtak, csaknem 220 ezren váltottak tavaly szolgáltatót, annak ellenére, hogy a pénzügyi felügyelet és maguk a piaci szereplők is figyelmeztették az ügyfeleket, egy rossz pénztárcsere könnyen a 2008-as hatalmas hozamveszteségek végleges realizálásához vezethet. Az ügyfelekért folyó verseny éleződését jelzi, hogy másfélszeresére nőttek tavaly a kasszák marketingköltségei is, emellett megugrottak a felügyeletnek fizetendő díjak, mintegy 60 százalékkal.
Öröm az ürömben, hogy a részvény- és állampapír-piaci ralinak köszönhetően a befektetéseiken óriási nyereséget értek el a pénztárak. A felhalmozott hozamok 457,8 milliárd forintot tettek ki, vagyis az év végére a szektor teljesen ledolgozta a 2008-as veszteséget, sőt már 36 milliárd forintos pluszban álltak a portfóliók. A több mint 2600 milliárd forintnyi magánpénztári vagyon legnagyobb része, 47,5 százaléka egyébként még tavaly év végén is magyar állampapírokban volt.
Az önkéntes nyugdíjkasszák szintén veszteségesek voltak tavaly: a piaci szereplők 724 millió forintos működési deficitje több mint a duplája a 2008-asnak. A problémát ebben az ágazatban is a bevételek csökkenése és a kiadások emelkedése okozta. Tavaly 42 ezren hagyták el a pénztárakat, a tagdíjbefizetések pedig több mint 10 százalékkal estek, így a kasszák működésére a 2008-asnál kevesebb, mindössze 5,33 milliárd forint jutott, miközben a működési költségek 6 milliárd forint fölé emelkedtek. Az adminisztráción és a tisztségviselők tiszteletdíján az önkéntes kasszák is próbáltak spórolni, ez azonban nem tudta kompenzálni a többi megnövekvő költséget. Az önkéntes szegmensben is főleg az ügynököknek fizetett díjak ugrottak meg.
Jó hír viszont a piaci szereplők számára, hogy a szolgáltatási kiadások a 2008-as rekordhoz képest csökkentek, nem érték el az 50 milliárd forintot. A pénzt felvevő kliensek többsége egyébként nem érte el a nyugdíjkorhatárt, hanem a tízéves várakozási idő letelte után megnyílt lehetőséggel élve kérte ki megtakarított pénzét. Korántsem biztos azonban, hogy bölcs döntést hoztak. Az önkéntes kasszák is rekordnyereségre tettek szert ugyanis a befektetéseiken, és 113 milliárd forintot meghaladó hozamuk bőven elég volt ahhoz, hogy kompenzálja a 2008-as nem egészen 82 milliárd forintos veszteséget. Ezeknek a pénztáraknak a portfóliói egyébként lényegesen alacsonyabb kockázatúak a magánkasszákénál, a mintegy 800 milliárd forintos vagyon csaknem kétharmadát hazai állampapírban tartják ugyanis, miközben a részvények és befektetési jegyek alig valamivel több mint ötödét teszik ki a befektetéseknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.