Nagy gondban a frankadósok

Nagyon rosszul alakulnak a fejlemények a devizaalapú hiteleket törlesztő hazai adósok szempontjából. A forint napok óta tartó gyengülését a hét végére sem sikerült megfékezni, így várhatóan több százmilliárd forinttal növekszik a pénzügyi szolgáltatók könyveiben szereplő devizahitel-állomány.
A kelet-közép-európai devizák – köztük a hazai fizetőeszköz – jelentősen gyengültek pénteken délelőtt amiatt, hogy Romániában az alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánította a bukaresti kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot. Az eurót a hét utolsó kereskedési napján 11 óra előtt nem sokkal 285,94 forinton jegyezték a bankközi piacon a reggeli 282,89 és a csütörtök esti 283,30 után. A gyengülés oka, hogy az alkotmánybírósági döntés veszélyeztetheti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Romániának biztosított következő hitelrészlet lehívását. A devizahitelesek szempontjából meghatározó svájci frank kurzusa pedig a délelőtti órákban elérte a 211,6 forintot is, ez már csak néhány egységnyivel marad el a tavaly március 5-én elért 215 forintos történelmi rekordtól.
A frank erősödését ráadásul a svájci jegybank kommunikációja is táplálja: az SNB pénteken megjelent inflációs jelentése szerint a deflációs kockázatok eltűntek, ennek alapján pedig nem lehet számítani arra, hogy az alpesi ország központi bankja beavatkozna a helyi deviza mesterséges gyengítése érdekében.
A fejlemények tükrében nem sok jóval lehet biztatni az alpesi devizában eladósodott lakossági ügyfeleket. Júniusban ugyanis – az elmúlt napok gyengülése miatt – a Bloomberg kalkulációi alapján 203,1 forintos átlagárfolyam alakult ki a bankközi devizapiacon, ez 9,7 százalékkal magasabb a két hónappal korábbinál, az év eleji, 183 forintos nyitókurzust pedig több mint ötödével meghaladja.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint pedig még mindig igen nagy a hazai háztartások kitettsége az alpesi devizával szemben. Áprilisra vonatkozóan 4270,8 milliárd forintnyi frankhitelről adott számot az MNB, ez az összes lakossági hitelállomány 54,4 százalékának felel meg. A háztartások – és persze a pénzügyi szolgáltatók – szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy ezen kölcsönök túlnyomó része ingatlanalapú, vagyis hosszú futamidejű: a lakáscélú hitelek az összes frankhitelállomány több mint 50, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknek pedig 40 százalékát adták áprilisban.
Mindezek alapján – hacsak nem történik valamilyen hirtelen, nagyon kedvező piaci fejlemény – azzal kell kalkulálni, hogy a svájcifrank-kölcsönök állománya áprilishoz képest csak az árfolyamhatás miatt hozzávetőlegesen 400 milliárd forinttal növekszik június végére.
Az árfolyam alakulásán kívül pedig a kamatoké sem igazán kedvez a frankhitelekben ülő adósoknak. Bár a bankok az elmúlt hónapokban már nem emeltek az ügyfelek által fizetendő éves rátákon – sőt, egyes hitelfajtáknál még jelentős csökkenés is történt –, a kölcsönök ára alig mutat elmozdulást a válságot megelőző időszakéhoz képest. A legfrissebb, áprilisi adatok szerint például a svájcifrank-alapú lakáshitelek MNB által kalkulált átlagkamata 4,66 százalékon állt, ez gyakorlatilag megegyezik a két évvel korábbival, az egy esztendővel ezelőttinél pedig bő egy százalékponttal alacsonyabb. Ennél kisebb kamatokra viszont – a nulla közeli svájci alapkamat és a növekvő kockázati költségek miatt – vajmi kevés az esély. BM

Mivel a BÉT forgalmának közel 90 százalékát ismét az OTP generálta, a BUX index is 2,28 százalékot veszített értékéből, és

20 843,79 ponton zárta a hetet. Az OTP végül 4820, az FHB pedig 1082 forinton fejezte be a kereskedést.

Mivel a BÉT forgalmának közel 90 százalékát ismét az OTP generálta, a BUX index is 2,28 százalékot veszített értékéből, és

20 843,79 ponton zárta a hetet. Az OTP végül 4820, az FHB pedig 1082 forinton fejezte be a kereskedést. -->