Az osztrák bankcsoport elemzői emlékeztetnek arra: a magyar kormány egy speciális, a pénzügyi intézményekre kivetett adóval igyekszik javítani a költségvetés helyzetén, ám még mindig csak annyit lehet tudni, hogy hároméves időtávon számolnak az új teherrel, illetve, hogy az első évben 200 milliárd forintos bevételt várnak. Az viszont még mindig bizonytalan – mutat rá az Erste –, hogy a következő két évre mennyi az elvárt bevétel, és az sem világos, hogy az egyes szolgáltatóknak mekkora részt kell vállalniuk a befizetésekből.
A viszonylag kevés információnak megfelelően az Erste öt forgatókönyvet is kidolgozott a különadónak az OTP fő mutatóira gyakorolt hatásait illetően. Az alapváltozat szerint az első számú hazai hitelintézet magyarországi operációjának 2010-ben 60, 2011-ben 40, 2012-ben pedig 25 százalékos többletadóteherrel kell számolnia, így az egy részvényre jutó nyereségre vonatkozó várakozásukat is 271, 501, illetve 668 forintra mérsékelték.
Az Erste vizsgálta a devizaalapú kölcsönök tervezett kiszorításának hatásait is az ingatlanhiteleknél. Ennek kapcsán az elemzői rámutattak arra: bár az intézkedés hatása nem drámai – az új kihelyezések 70 százaléka már most is forintalapon történik –, a hitelezés növekedésére és a marzsok alakulására negatív hatással lehet, igaz, ezt részben kompenzálja majd a kockázati költségek várható mérséklődése.
A banki különadó tervezett bevezetését nemcsak az Erste „honorálta” az OTP célárának mérséklésével. A Bank of America-Merrill Lynch 7400-ról 5330 forintra csökkentette a várható árfolyamot, a svájci UBS pedig 1500 forinttal, 5500-ra módosított. A múlt héten – Orbán Viktor bejelentése után – pedig a Deutsche Bank és a Citi lépett. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.