Kritikus szinten a svájci frank

Újabb lélektani határ tört át tegnap: a svájci frank ára 222 forint fölé ment a devizapiacokon. A történelmi csúcsnak számító árfolyam komolyan fájhat a devizahiteleseknek, akik ugyan egy ideje már leginkább csak törlesztik svájcifrank-alapú kölcsöneiket, és újabb hiteleket nem vesznek fel, de adósságállományuk július végén – akkor még 210 forint alatti árfolyammal számolva – a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint még mindig 4700 milliárd forint körül volt.

A bankok is aggódhatnak a frank erősödése miatt, a svájci fizetőeszközben nyilvántartott hitelek miatt ugyanis megnő a mérlegfőösszegük, s ezzel együtt a tőkeszükségletük is. Emellett a hitelportfóliók is tovább romolhatnak, ami a céltartalékok emelését és ezzel együtt a nyereség csökkenését eredményezheti a hitelintézeteknél. Az esetlegesen negatívba forduló eredmény – amire a banki különadó miatt több piaci szereplőnél is komoly esély van – szintén a tőkehelyzet romlásához vezet.

„Már a mostani árfolyam is kritikus lehet a pénzügyi stabilitás szempontjából” – állítja Kadocsa Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója. Az sem mindegy persze, meddig marad drága a frank – hívja fel a figyelmet Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Sokkal több hitel dőlhet be ugyanis, ha a mostani magas frank/forint árfolyam hosszú hónapokon át fennáll. Sok háztartás ugyanis egy-két extrém magas törlesztőrészlettel még csak-csak megbirkózik, de előbb-utóbb kifogy a tartalékokból.

Túl sok derűlátásra azonban a szakemberek szerint nincs ok. A forint ára az euróval szemben több mint egy hónapos mélyponton volt tegnap, a jegyzés napközben a 288-as szintet tesztelgette. A hanyatlás oka ezúttal is egy nemzetközi makrogazdasági adat volt: az Egyesült Államokban a vártnál lassabban nő a háztartások jövedelme, ami bizonytalanabbá teszi a gazdasági kilábalást. Ennek köszönhetően a részvénypiacok Ázsiában és Európában is estek, és a feltörekvő devizákra is rájárt a rúd, igaz, a Bloomberg adatai szerint a legnagyobb, 0,4 százalékos veszteséget a forint szenvedte el.

A 287 forint körüli euró/forint árfolyam azonban még mindig bőven alatta van a tavaly márciusi 300 fölötti szinteknek. A devizaadósok számára a nagyobbik problémát az jelenti, hogy az alpesi fizetőeszköz erősödése a közös uniós fizetőeszköz ellenében feltartóztathatatlannak tűnik. Hosszú éveken át Svájcból kifelé vándorolt a pénz az euróövezetbe, hiszen ott magasabb hozamot, nagyobb nyereséget reméltek a befektetők. Most azonban a kockázatok növekedését látva megfordult a pénzáramlás iránya: a rizikót nem kedvelő befektetők újabban már legfeljebb csak német államkötvényt, illetve svájci eszközöket vásárolnak. „Még több hónapon át folytatódhat a pénz visszaáramlása Svájcba, ez idő alatt erősödhet a frank” – vélekedik Duronelly Péter.

Szintén rossz hír a hazai devizahiteleseknek, hogy a svájci jegybank (SNB) álláspontja is változott tavasz óta az árfolyamokat illetően. Az SNB akkor még euróvásárlásokkal próbálta tartani az 1,5-es váltási szintet az euróval szemben, májusban azonban feladta a harcot, így a keresztárfolyam mostanra minden idők legalacsonyabb szintjére, 1,29-ra csökkent. „A befektetőkben kialakul egy olyan kép, hogy a svájci gazdaságnak már nem árt az erős frank, így mernek vásárolni” – mondja Kadocsa. Philipp Hildebrand, az SNB elnöke az elmúlt napokban már úgy nyilatkozott, csak akkor avatkozik be érdemben az árfolyamok alakulásába, ha a túlságosan olcsó import deflációt hozna az országban.

Az alpesi ország gazdasági növekedéséről szóló adatok és a jövőbeni várakozások is javultak, a második negyedévben 2,6 százalékkal nőtt a GDP éves öszszevetésben, míg az elemzők csak 2,3 százalékos bővülést vártak. A külkereskedelmi egyenleg is jó, és defláció sem fenyegeti már az országot. Az SNB-nek egyébként Duronelly Péter szerint volna tere a frank gyengítésére – például „pénznyomtatással” –, egyelőre viszont úgy tűnik, a devizapiaci intervenciókkal az intézmény egyetlen célja az, hogy elérje, napi szinten ne lehessen kiszámítani a keresztárfolyamok alakulását. Svájcban tehát nem aggódnak az árfolyamok miatt, idehaza viszont a szakemberek szerint az alpesi deviza drágulása előbb-utóbb a politikusokat is lépéskényszerbe hozhatja. „Ez főképpen a gazdaság sérülékenységét csökkentő lépéseket jelenthet majd” – véli Kadocsa Péter. HB