Még kivárnak a bankok

Bár konkrét részleteket még nem lehet tudni, az biztos, hogy a bankoknak szigorodó tőkekövetelményekkel kell szembenézniük az elkövetkező évtizedben. Megszületett ugyanis a kompromisszum a Bázel III új szabályozásáról, amelyet egy 2013-ban induló öt-tíz éves bevezetési periódus után kell teljes körűen alkalmazni – mondta el a Bloombergnek Franz-Christoph Zeitler, a Bundesbank alelnöke. A javaslatcsomagról várhatóan vasárnap határoznak az illetékes jegybankárok és bankfelügyelők.

Franz-Christoph Zeitler a tőkekövetelményekre vonatkozó mutatók változásának mértékét nyilatkozatában nem számszerűsítette, csupán annyit árult el, hogy a likviditási rátákat egyelőre nem kívánja megváltoztatni a Bázeli Bizottság. Így a tőkehelyzettel kapcsolatos mutatók jövőbeli mértékét illetően csupán a Die Zeit által már napokkal ezelőtt kiszivárogtatott számok adhatnak fogódzót. E szerint a jelenlegi Tier 1 tőkemutató 4 százalékról – a védelmi tőkével együtt – 9-re emelkedne, s beépítenének egy plusz biztonsági elemet is. Így a gazdasági növekedés időszakában ugyanez a mutató 3 százalékponttal megnövelve 12 százalékos lenne, ezzel készülve fel a nehezebb időkre. A bankok Tier 2 tőkemutatójával együtt a kockázatokkal súlyozott eszközérték arányában a bankoknak 16 százalékos minimális tőkemegfelelési mutatót kellene elérniük.

Bár az előzetes vélemények szerint a magyarországi bankok közül nem egy nehéz helyzetbe kerülhet, ha a tőkekövetelményeket a napvilágra került mértékben szigorítanák, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese ko-

rainak tartja a változtatások véleményezését. Móra Mária Tünde ugyanis július vége óta még nem látott a Bázeli Bizottságtól konkrét javaslatot, hivatalos dokumentumot a tőkekövetelmények szigorításával kapcsolatban. Csupán egy hatástanulmány jelent meg a közelmúltban. Az azonban biztos, hogy a hazai bankok nem üdvözölnék a tőkekövetelmények szigorítását. Annál is inkább, mert a bankadó jövőre már így is megtépázza egyik-másik piaci szereplő tőkehelyzetét, s a korábbi években „megszokott” eredményességet sem tudják az idén tartani a hitelintézetek. Miközben a már ismert bázeli javaslatok alapján várhatóan megváltozik az a szabályozás is, amely meghatározza, mi számítható az elsődleges tőkeelemek közé.

Itthon a bankok tőkeszerkezetét alakíthatják majd a külföldi tulajdonosok, ám amíg nem lehet pontosan tudni a változtatások mértékét, addig jellemzően a hazai hitelintézetek is többnyire azt válaszolják érdeklődésünkre, mint a K&H Bank: „Folyamatosan nyomon követjük a formálódó Bázel III-előírásokat, és azok potenciális hatását igyekszünk mérni, azonban azok formálódó, folyamatosan változó jellege miatt még nem alakítottunk ki végleges véleményt az új előírásokról.”

A legnagyobb hazai hitelintézettől, amely eltérően szektortársai zömétől, hazai tulajdonban van, az idei féléves számok alapján kalkulált előrejelzést kaptunk. E szerint az OTP Banknál a legvalószínűbb változtatások esetén 2012-ben 13 százalék lehet a Tier 1 értéke, míg a tőkemegfelelési mutató 17,3 százalékon állhat. A tőkeáttételi mutatót a nagybanknál 2018-ra 8-9 százalékosra becsülik. Két év múlva az OTP Bank likviditás fedezeti rátája – az idei június végi számok figyelembevételével – 170 százalékot érhet el. HÉ