késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nyomás alatt a bankok
Az összeállítás felhívja a figyelmet arra, hogy az európai tőkemozgás fő összetevője a nyugati országokban gyűjtött tőke kelet-európai kihelyezése. A tanulmány a lehetséges nehézségek közül kiemeli, hogy a Magyarországon gyengülő forint mellett jelentős a svájci frankban nyilvántartott hitelek állománya, valamint azt is, hogy Magyarországon, Ausztriában és Lengyelországban új, a pénzügyi szektort terhelő adók bevezetése várható.
„Az országonként eltérő ütemű, de összességében mérsékelt gazdasági fellendülés nyomán arra számítunk, hogy a kelet-európai bankok hitelállománya igen lassan emelkedhet 2010-ben és 2011-ben” – fogalmazott a tanulmány egyik szerzője, Walter Demel, az RZB elemzője. A lassú kilábalást pedig – a szektort sújtó különadók mellett – közvetve tovább fékezhetik a Bázel III kritériumrendszerben megfogalmazott tőkekövetelmények is.
A tanulmány megállapításaival összhangban állnak a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb, a hazai kereskedelmi bankok működésére vonatkozó statisztikái is. Ezek szerint jelentősen visszaesett júliusban a magyar kereskedelmi bankok aktivitása, ez elsősorban hitelezési tevékenységük szűkülésével magyarázható. A PSZÁF adatai alapján júliusban 3,1 százalékkal, 28 900 milliárd forintra csökkent a részvénytársasági formában működő pénzintézetek összesített mérlegfőösszege. Egy hónappal korábban még 682 milliárd forinttal, 2,3 százalékkal bővült a bankok eszközeinek és forrásainak az állománya.
A mérlegfőösszeg ekkora visszaesését elsősorban a hitelek állományának csökkenése okozta. A teljes hitelállomány 543 milliárd forinttal, 18 490 milliárdra apadt, míg júniusban még 921 milliárddal nőtt. Elsősorban a deviza- és a lakossági hitelek értéke lett alacsonyabb. A devizahitelek 543 milliárd forinttal, 13 318 milliárdra csökkentek, miközben a forinthitelek 48 milliárd forinttal, 1,0 százalékkal, 5172 milliárdra nőttek. Így a devizahitelek aránya 73-ról 72 százalékra mérséklődött. A lakosság hitelei 198 milliárd forinttal, 2,7 százalékkal, a vállalatokéi 54 milliárd forinttal, 0,9 százalékkal csökkentek júliusban.
A devizahitelek állományának 4,3 százalékos csökkenését csak részben magyarázza a forint júliusi erősödése. Az euró árfolyama ugyanis 0,7, a svájci franké pedig 3,2 százalékkal mérséklődött júliusban. A hitelállomány júniusi növekedése viszont jelentős mértékben alapulhat a forint akkori gyengülésén. Az euró ugyanis 4,0, a svájci frank pedig 11,9 százalékkal erősödött az év hatodik hónapjában. A devizahitelek értéke akkor 7,1 százalékkal, 13 910 milliárd forintra nőtt. Tekintettel a frankhitelek túlsúlyára, ez a tényleges hitelállomány akkori szűkülését is jelentheti.
Kisebb mértékű volt júliusban a visszaesés a betétgyűjtés területén. A betétek mennyisége 144 milliárd forinttal, egy százalékkal, 11 569 milliárdra csökkent. Leginkább a lakossági forintbetétek csappantak meg. A devizabetétek 27 milliárd forinttal, 0,9 százalékkal, 2894 milliárdra, a forintbetétek 86 milliárd forinttal, 1,0 százalékkal, 8675 milliárdra csökkentek. A lakossági betétek 53 milliárd forinttal, 5889 milliárdra apadtak, miközben a vállalatok betétei 3 milliárddal, 3473 milliárd forintra nőttek.
Fióktelepek: hasonló kép
Hasonló folyamat tapasztalható a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeinél is, már ami az aktivitás alakulását illeti. Azok összesített mérlegfőösszege júliusban 2,6 százalékkal, 2581 milliárd forintra csökkent. Hiteleik még ennél is nagyobb arányban, 3,6 százalékkal, 1067 milliárd forintra estek vissza. Devizahiteleik 49 milliárd forinttal, 3,7 százalékkal; forinthiteleik pedig 12 milliárd forinttal, 3,4 százalékkal mérséklődtek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.