A katasztrófák éve az idei - adókedvezményekkel az öngondoskodásért

A konferenciát a tervekkel ellentétben nem Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, mert a házelnök az ajkai katasztrófa miatt lemondta a részvételt, de levélben üdvözölte a megjelenteket.

A biztosítási ágazat is nagyon várja már a gazdasági fellendülést, különben maradunk a 20 éves Suzukiknál - ragadott ki egy példát a biztosítási

Az elnök a statsztikákat ismertetve elmondta, óriási a leszakadásunk Európához képest a biztosítottság terén. Kinek van jobban szüksége a biztosításra: a jobb módúaknak vagy a szegényebbeknek? A tehetősebbek inkább rendelkeznek egyéb tartalékokkal, ám a szegényebbeknek nincs hová nyúlni, így ha nincs biztosításuk, mindenüket elveszíthetik.

Idén 270 ezer viharkár került rendezésre, mintegy 40 milliárd forint értékben, mindez minimális ügyfélpanasz mellett. Kisbenedek Péter minden biztosítónak öszönetet mondott ezért.

Káreseménynek tekinti a MABISZ elnöke a 38,6 milliárdos különadót, ami miatt szinte biztos, hogy az ágazat veszteséges lesz idén, és kérdéses a jövő év eredménye is.

A nyereség a biztosítónál azt jelenti, hogy a tőkeellátottsága mmegmarad, és ebből lehet fizetni a károkat.

Kisbenedek kiemelte az öngondoskodással való foglalkozás magas, kormányzati szintre emelésének szükségességét. Az államnak segíteni kell, hogy az embrek ezt megtehessék. Tudomásul kell venni, hogy egy öregedő társadalomban élünk: kinél van az a megtakarítás, ami ezt az öregedő népességet eltartja, és ki fogja finanszírozni az öregedő társadalom egészségügyi ellátását. Emiatt a költségvetésnek elemi érdeke lenne erről gondolkodni, az öngondoskodást erősíteni.

Kisbenedek felhívta a kormány figyelmét, hogy ezt a témát kiemelten kell kezelni. A biztosítói kifizetéseknél a Mabisz adómentességet szeretne elérni, illetve kedvezményes kamatadó szintet a megtakarítások esetében. A nyugdíjbiztosítást a béren kívüli juttatás összegéig a Mabisz beépítené a kedvezményesen adózó tételek közé. Kisbenedek szerint ezek az adólépések nem jelentenek túl nagy terhet a költségvetés számára.

A Mabisz elvárja a kormánytól a konstruktív párbeszéd kialakítását a kabinet és a szektor között, gazdasági partnerséget alakítva ki ezzel. Minden egyes új üzem fontos a gazdasági növekedés szempontjából, de nem szabad elfelejteni, hogy a biztosítási szektor 30 ezer ember megélhetését jelenti. A biztosítók összbefektetései a GDP 7,5 százalékát teszik ki, ez jelentős arány. A szektornak szüksége van olyan lépésekre, amelyek segítségével kitermelhetik a most kifizetett különadót.

Vadász Iván adószakértő szerint arra a kérdésre kéne válaszolni, hogy csökkenti-e az állam a költségvetési kiadásokat vagy inkább adóztatással válaszol-e a helyzetre. Nem könnyű válaszolni erre, ugyanis nagyon keveset tudunk a témáról, Magyarországon az adózással kapcsolatban nem áll rendekezésre empirikus kutatás. "Nem tudom, hogy ki elől titkolja az állam az adatokat, valószínűleg a CIA elől" , a lényeg, hogy az adatok nem hozzáférhetőek, nem látunk igazi programot, holott azt már közzé kellett volna tenni az adórendszerre vonatkozó jogszabály szerint.

Vadász szerint a politika hezitál a kisebb, illetve a nagyobb állam koncepciója mellett - az adószakértő a kisebb újraelosztást biztosító államot támogatja. Eszerint a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát újra elosztó rendszer helyett az öngondoskodást kellene támogatni. Kérdés, hogy szükség van-e adócsökkentésre? Erre vonatkozólag csak propagandisztikus ígéretek akadtak, Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltként az ígérte, hogy négy éve alatt csökkentik a vállalatok terheit a régiós szintre.

Az Eurostat adatai szerint Magyarország Ausztriához, Olaszországhoz hasonló adóterhelést alkalmaz, a környező országok némelyikében azonban alacsonyabbak az adóterhek, különösen igaz ez Romániára és Szlovákiára. Eszerint nincs égető szükség az adócsökkentésre, de át kellene alakítani az adórendszert. Magyarországon alacsonyak a vagyon- és tőkeadók, ugyanakkor magasak a munkát terhelő adók. Nagyarányú adócsökkentés helyett megnyugtatólag hathat az előre meghirdetett, fokozatos mérséklés. Hasznos lehet az adóadminisztráció csökkentése is, akár kivonni 350 ezer kis céget a számviteli rendszer alól - erre lehetőség is nyílhat. Ilyen lépés lehet az áfa-visszaigénylési rendszer rendbetétele, hogy tudhassuk: "az APEH nem fog velünk cicózni".

Lesz-e adóháború? Egyes hangok szerint nagyobb szigorra lenne szükség, de mekkora az esély erre? Az adócsalások hatékony felderítésére jelentősen át kellene alakítani az adóhatóságot, annak ellenére, hogy ez a szervezet igen jól működik. De az APEH antikapitalista alapon működik, a revizorok nem elég képzettek és ráadásul "nagyon sok a nő, ezért a háziasszonyokra jellemző gondolatok merülnek fel". A lényeg, hogy szisztematikusan kell "bekeményíteni", előre meghirdetett módon és következetesen. 2050 milliárd behajthatlan adótartozást halmozott fel az APEH a friss adatok szerint, ebből - 300 milliárd kivételével - a teljes összegről lemondott az adóhatóság. Nem érdemes vérmes reményeket táplálni a kifehérítés kapcsán. Az adózónak ugyanakkor van kire mutogatnia, ha adótrükkökről van szó, tekintve, hogy Magyarországon még a pártok pénzügyi elszámolásai sem valósak.

Az adózók felső 20 százaléka fizeti az SZJA 76 százalékát, az alsó 50 százalék pedig csak 4 százalékot - derül ki az APEH adataiból. Az igazi egykulcsos SZJA esetén nincs EVA, EKHO, cafetéria, adójóváírás, stb. Ez ellen az egyik jelentős érv, hogy a szegények adóterhelése megnő, eközben pedig nem hat a foglalkoztatásra, hiszen azt a bér-járulékok befolyásolják. Az átlagos adóterhelés ma 19 százalék, nem tudni, mi történik, ha bevezetik a 16 százalékos kulcsot és eltörölnek minden kedvezményt. Elképzelhető vegyes rendszer, ahogy minimálbér emelésével kompenzálják az egy adókulcs bevezetését, de ez pedig a foglalkoztatás ellen hat, hiszen az alacsony iskolázottságúak munkába lépését megdrágítja.

Az egykulcsos SZJA csak a magánembereket érinti, az adópolitika a jelek szerint a középrétegeknek kíván kedvezni. Mi várható 2011-ben? Vélhetően felemás egykulcsos adót vezetnek be, eltörölnek pár kisadót, esetleg emelik a jövedéki adókat.

A cikk folytatódik, lapozzon

Németh Zsolt, külügyminisztériumi államtitkár szerint a kormány feladata a a világban jelen levő bizonytalanság csökkentése lehet. Ezt három területen kell megpróbálni: az országon belülirendteremtés, régiós kapcsolatfejlesztés, és a tágabb világgal való együttműködés. A növekedés elősegítése mellett az állampolgársági törvény tátongó űrt tölt be a magyar-magyar kapcsolatokban. A biztonsági szint emelése jelentkezik az energiaellátás diverzifikálásában, a Duna-menti együttműködésben, a visegrádi néygek együttműködésében.

Kiemelkedő lehetőség a jövő évi magyar uniós elnökség, amely során az utánunk következősoros elnökkel, Lengyelországgal közösen koordinálva működik majd. Az elnökség esély arra, hogy megmutassuk, Magyarorszá is képes adni valamit az EU-nak.

Demográfia, családpolitika, kulturális szokszínűség, a romák integrációjában rejlő esélyek, a regionalizmus, és a víz szerepe - ezek a témákra kívánják felhívni az EU figyelmét. A célok között említette az államtitkár, hogy jobbá tegyük az EU működését.

Az EU és a régió energiaellátásának diverzifikálása szintén prioitás lesz a magyar elnökség számára, csakúgy, mint a Nyugat-Balkán államainak integrációja.

Németh ismét hangsúlyozta, hogy a kormány egymillió munkahelyet kíván létrehozni, főleg magas hozzáadott értékű állásokat.

Az országokon átnyúló haváriák kezelése nemzetstratégiai feladat.

Az államtitkár kiemelte, a kormány a lakosság öngondoskodási hajlandóságát serkenteni kívánja.

Kármán András szerint a pénzügyi válság a nem látható kockázatok hatására robbant ki, igaz, a biztosítási rendszer ebből a szempontból jól vizsgázott. Ugyanakkor a prudenciális szabályok változása jelentősen érinti ezt a szektort a tőkekövetelmények kapcsán. A hazai piacon is készült stressz teszt az ágazat biztonságosságának mérésére, ennek során megállapították, hogy a válság hatása az eszköz oldalra koncentrálódna: bekövetkezne a tőkehelyzet romlása, ugyanakkor nagymértékű visszaváltás híján ennek csak egy része realizálódik. Emellett készült egy felmérés a hazai biztosítók válságtűréséről - eszerint bizonyos hiányosságok észlelhetőek a szektorban, de a hazai biztosítók súlyosabb válság esetén is szolvensek maradnának.

Szász Károly, a PSZÁF elnöke elsőként a Szolvencia II szabályrendszerre való felkészülést említette, mint az egyik legjelentősebb területet. Eszerint komplex vállalatirányítási, kockázatkezelési rendszer épül ki a pénzügyi cégeknél. Ezek arra ösztönzik a biztosítókat, hogy végiggondolják tevékenységük kockázatait és ehhez a megfelelő tőkét társítsák - így rugalmasabb tőkekövetelményi rendszer alakul ki. Ezen felül intézményes kereteket kap a biztosítók és a felügyelet közötti kapcsolat, ennek nyomán a PSZÁF ellenőrzi a feltételek betartását. A garanciát a transzparenciára vonatkozó előírások jelentik - ez által teljesen átalakul a biztosítási piac.

A válság megmutatta, hogy ezen a piacon összességében nem a tőkekövetelmények szigorítása jelenti a megoldást. A biztosítók csődje nem hordoz rendszerkockázatot, itt nem beszélhetünk olyan továbbgyűrűzési hatásról, mint a bankok esetében. Szász Károly megfogalmazása szerint "megörökölte" a MÁV-ÁBE ügyét, a hasonló esetek elkerülésén dolgozik most a felügyelet. Az alapgondolat, hogy a pénzügyi közvetítő rendszerben tőkével kell rendelkeznie a cégeknek. Így alakult ki a végső garantőri koncepció. Ha az ügyfelek nem egyenlőek a tulajdonosokkal, akkor a kliensek profitigénye biztosítja a hatákony működést, szemben az olyan intézményekkel, ahol az ügyfelek egyben tulajdonosok is. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a biztosító egyesületek, amelyeket kölcsönösségi (mutual) biztosítóvá lehetne újjá alakítani, ahol korlátozzák a biztosító tevékenységét.

A MÁV-ÁBE ügy sértetteit ugyanakkor most kell kárpótolni, a cég piacról történő kivezetése viszont nem oldható meg, mert jelenleg számtalan per folyik a cég ellen, ezért évtizedekig húzódhat az ügy. Szász Károly azt kéri a Mabisztól, hogy üljön össze ez ügyben, hogy minél hamarabb megállapodás születhessen.

A közvetítői piaccal kapcsolatban: a biztosítók közvetítői rendszere a legrészletesebben szabályzott, ezeket a szabályokat ültették át a hitelintézetek területére, ahol azonban a tevékenység jelentősen eltér. A PSZÁF szakértői szerint teljes összevisszaság jellemzi a közvetítői rendszert, ezért egységes nyilvántartásba kell foglalni a szektor szereplőit, meghatározott szakképzettségi követelmények mellett, transzparenssé téve a közvetítők díjazását. A cél a közvetítői díjak megfizetésének kiterjesztése a teljes futamidőre, ez a szektor megtisztulásához vezethet, hiszen így a közvetítő is érdekelt abban, hogy az ügyfél hitelképes maradjon.

A KGFB - kötelező volta nyomán nagyon fontos a felügyelet számára. A korábbi gyakorlat szerint a biztosítók a meghirdetés előtt egyeztették díjaikat a PSZÁF-fel - ez a gyakorlat nem folytatódik, mivel óriási veszélyeket hordoz. A cégek üzleti titokként kezelik a tarifákat, ezért csak az utolsó pillanatban ismertetik azokat a felügyelettel. A PSZÁF már megfogalmazta a biztosítókkal szemben a legfontosabb alapelveket például az ajándékkuponok, a flotta kedvezmények, a biztosítási díj kapcsán. A felügyelet november 2-tól ellenőrzi a KGFB szabályok betartását.

Siklósi Máté, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatója szerint a fogyasztóvédelem szerepe a lakosság tájékoztatása, valamint a szektor ellenőrzése. A területen új koncepció és szervezetrendszer jött létre, ahol a cél a gyors kiszolgálás és az eljárások gyorsítása. A felügyelet hangsúlyt fektet a reklámok szabályozására, PSZÁF akkor is eljárhat, ha a reklám szövegeket nem adták írásba - erre lehetőséget adhat például a call centerek felvételeinek ellenőrzése. Hangsúlyt kap a hasonló termékek között történő informált választás biztosítása. Itt nincs szükség magatartási kódexre, de ezek elkészítése előnyös lehet.

A statisztikák szerint a legtöbb panasz a KGFB-k terén érkezik, míg az összes terméket tekintve az ügyviteli nehézségek okozzák a legtöbb gondot. A kötelező biztostítások kapcsán a két legfontosabb probléma a 30 napos eljárási idő betartása, valamint a díjhátralékról szóló értesítés igazolás nélküli kézbesítése. A PSZÁF tapasztalatai szerint az ügyfelek számtalan esetben nem kapják meg ezeket a küldeményeket, ez pedig kárt okoz a számukra. Szintén nehézséget jelent, hogy a biztosítók sok esetben irreleváns dokumentumokat kérnek be a kárrendezés kapcsán, ezzel elnyújtva az ügyintézés idejét.

A felügyelet kezdeményezi pénzügyi békéltető testületek kialakítását, mivel a PSZÁF nem panaszkezelő szervezet. A módosítások nyomán a csoportos keresetek a Ptk megsértése esetében is segíthetnek abban, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket visszamenőleg megsemmisítsék.

A program:

Hivatalos megnyitó
Előadó:
•Kövér László A Magyar Országgyűlés Elnöke,

09:20-09:50: Új kihívás előtt a magyar külkapcsolatok
Előadó:
•Németh Zsolt parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium

09:50-10:15: 2010: a kihívások éve a pénzügyi szektorban
Előadó:
•Kisbenedek Péter elnök, MABISZ

10:15-10:30: KÁVÉSZÜNET

10:30-11:00: Egy érzékeny téma, ami mindenki érdekel: az adó. Rövid és hosszú távú érdekek az adóztatásban: hogyan jár jobban az állam, ha keményebben adóztat vagy ha csökkenti a költségvetési kiadásokat?
Előadó:
•Vadász Iván alelnök, adószakértő, Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete

11:00-11:30: A pénzügyi felügyelés fő irányai a válság utáni Európában
Előadó:
•Szász Károly elnök, PSZÁF

11:30-12:00: A biztosítási szektor és az állam kapcsolata a pénzügyi válság után
Előadó:
•Kármán András adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium

12:00-12:30: A pénzügyi felügyelés új területe: a fogyasztóvédelem
Előadó:
•Siklósi Máté fogyasztóvédelmi igazgató, PSZÁF

Az ebédszünet után kerekasztal-beszélgetésekkel és külföldi előadókkal folytatódik a konferencia.