Az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) vitairatáról tartott fórumon Bencsik emlékeztetett arra, hogy az elképzelések szerint az eddigi nyolc év helyett tízre nőne az az időszak, ameddig az állam támogatást ad a lakástakarékban elhelyezett megtakarítások után, így 6,5 millió forintról 8 millióra nőhet az az összeg, mellyel a takarékoskodási időszak végén rendelkezhetnek a lakásvásárlók. Az ehhez kapcsolódó kedvezményes, 3,5 százalékos fix kamattal felvehető hitel is segíti a családokat az otthonteremtésben, csakúgy, mint az a lehetőség, hogy a közeli hozzátartozók kedvezményei öszszevonhatók lesznek.
Az államtitkár a fiatal pályakezdők növekvő lakásszerzési esélyeit látná abban, ha újból működne az úgynevezett – egy korábbi időszakban már jól funkcionáló – Fecskeprogram. Ennek keretei között öt éven keresztül átmeneti lakáslehetőséget kapnak a fiatalok, miközben módjuk van a takarékoskodásra. A társadalom egyre nagyobb része alkalmas arra, hogy önállóan oldja meg a lakásproblémáját – kapcsolódott az önfinanszírozás témaköréhez Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója. Mint mondta, az öngondoskodás része a lakás-takarékpénztári megtakarítás is. Ígérete szerint bankja meghitelezi a lakásfelújítóknak az államtól kapott vissza nem térítendő támogatást. Fontosnak és támogatásra érdemesnek tartotta a megújuló energián alapuló felújításokat, tehnológiai megoldásokat.
Az energiahatékonyság továbbra is fontos szempont lesz az otthonteremtésben, legyen szó új lakások építéséről vagy a régiek felújításáról. Az államtitkár szerint mindez minőségi változást eredményezhet a lakásállományban, és a fenntartási s az energiaszolgáltatási költségeket is jelentősen csökkenti.
A szakmai számítások szerint a lakásépítések és -felújítások révén az évtized közepére 200 ezer új munkahely keletkezik. Bencsik János ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkákban kiemelt szerepet kell kapniuk a hazai kis- és középvállalkozásoknak. S a fejlesztéseknek az ingatlanfejlesztés, építésgazdaság, energiagazdálkodás, környezetipar és az agrárium céljait egyaránt kell szolgálniuk.
Még mindig mélyponton van az építőipar – fogalmazott Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. Sok gyár már régóta áll, jó lenne, ha végre túllendülne az iparág a holtponton. Saját cége, a Tondach példáját említve elmondta: csak úgy tudtak a recesszió idején talpon maradni, hogy jelentősen növelték exportszállításaikat. Bár azzal tisztában vannak, hogy a nagyobb szállítási távolság energiaveszteséggel és környezetszennyezéssel jár. Bencsik János megjegyezte: többlettámogatást adnak majd azoknak a lakásépítőknek, akik egy meghatározott körön belül készült anyagokat építik be házaikba.
A bérlakásépítést is a fontos célok között említette Bencsik János – az ÚSZT vitairata évi 5-10 ezer bérlakás megépítését tartaná szükségesnek –, ám azt hozzátette, a jelenlegi költségvetés nem ad lehetőséget arra, hogy a kívánt méretekben beinduljon a program. Egyelőre csak arra van mód – jelezte –, hogy egy mintaprojektet készítsenek elő. A vitában ezzel kapcsolatban nem volt teljes az összhang: Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója szerint a bérlakásépítésre fordított pénz feleannyira hasznosul, mint ha odaadnák a rászorulóknak, hogy abból béreljenek lakást. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke viszont úgy látja, van még mit fejlődni ezen a téren, a teljes lakásállományon belül mindössze 2,88 százalékot tesz ki ez a szegmens, jóval alatta marad a nyugat-európai átlagnak.
Minisztériumcsere
Bencsik János az alkalmat felhasználva bejelentette: a szakmai egyeztetések befejeztével most távozik a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM). Az otthonteremtés, valamint az energiagazdálkodásnak eddig általa felügyelt része vele együtt átkerül a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, így ő ott folytatja az itt megkezdett munkát. Az NGM-nél csak az építésgazdaság szabályozásának szakterülete marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.