BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jöhet a 200 ezer új munkahely

Befejeződtek a szakmai egyeztetések az ÚSZT otthonteremtési fejezetéről

A lakás-takarékpénztári törvényen végrehajtandó „ráncfelvarrás” révén évi 300 milliárd forint többletforrás kerülhet be a lakásépítési és -felújítási szektorba – közölte egy szakmai rendezvényen Bencsik János otthonteremtésért felelős államtitkár.

Az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) vitairatáról tartott fórumon Bencsik emlékeztetett arra, hogy az elképzelések szerint az eddigi nyolc év helyett tízre nőne az az időszak, ameddig az állam támogatást ad a lakástakarékban elhelyezett megtakarítások után, így 6,5 millió forintról 8 millióra nőhet az az összeg, mellyel a takarékoskodási időszak végén rendelkezhetnek a lakásvásárlók. Az ehhez kapcsolódó kedvezményes, 3,5 százalékos fix kamattal felvehető hitel is segíti a családokat az otthonteremtésben, csakúgy, mint az a lehetőség, hogy a közeli hozzátartozók kedvezményei öszszevonhatók lesznek.

Az államtitkár a fiatal pályakezdők növekvő lakásszerzési esélyeit látná abban, ha újból működne az úgynevezett – egy korábbi időszakban már jól funkcionáló – Fecskeprogram. Ennek keretei között öt éven keresztül átmeneti lakáslehetőséget kapnak a fiatalok, miközben módjuk van a takarékoskodásra. A társadalom egyre nagyobb része alkalmas arra, hogy önállóan oldja meg a lakásproblémáját – kapcsolódott az önfinanszírozás témaköréhez Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója. Mint mondta, az öngondoskodás része a lakás-takarékpénztári megtakarítás is. Ígérete szerint bankja meghitelezi a lakásfelújítóknak az államtól kapott vissza nem térítendő támogatást. Fontosnak és támogatásra érdemesnek tartotta a megújuló energián alapuló felújításokat, tehnológiai megoldásokat.

Az energiahatékonyság továbbra is fontos szempont lesz az otthonteremtésben, legyen szó új lakások építéséről vagy a régiek felújításáról. Az államtitkár szerint mindez minőségi változást eredményezhet a lakásállományban, és a fenntartási s az energiaszolgáltatási költségeket is jelentősen csökkenti.

A szakmai számítások szerint a lakásépítések és -felújítások révén az évtized közepére 200 ezer új munkahely keletkezik. Bencsik János ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkákban kiemelt szerepet kell kapniuk a hazai kis- és középvállalkozásoknak. S a fejlesztéseknek az ingatlanfejlesztés, építésgazdaság, energiagazdálkodás, környezetipar és az agrárium céljait egyaránt kell szolgálniuk.

Még mindig mélyponton van az építőipar – fogalmazott Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. Sok gyár már régóta áll, jó lenne, ha végre túllendülne az iparág a holtponton. Saját cége, a Tondach példáját említve elmondta: csak úgy tudtak a recesszió idején talpon maradni, hogy jelentősen növelték exportszállításaikat. Bár azzal tisztában vannak, hogy a nagyobb szállítási távolság energiaveszteséggel és környezetszennyezéssel jár. Bencsik János megjegyezte: többlettámogatást adnak majd azoknak a lakásépítőknek, akik egy meghatározott körön belül készült anyagokat építik be házaikba.

A bérlakásépítést is a fontos célok között említette Bencsik János – az ÚSZT vitairata évi 5-10 ezer bérlakás megépítését tartaná szükségesnek –, ám azt hozzátette, a jelenlegi költségvetés nem ad lehetőséget arra, hogy a kívánt méretekben beinduljon a program. Egyelőre csak arra van mód – jelezte –, hogy egy mintaprojektet készítsenek elő. A vitában ezzel kapcsolatban nem volt teljes az összhang: Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója szerint a bérlakásépítésre fordított pénz feleannyira hasznosul, mint ha odaadnák a rászorulóknak, hogy abból béreljenek lakást. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke viszont úgy látja, van még mit fejlődni ezen a téren, a teljes lakásállományon belül mindössze 2,88 százalékot tesz ki ez a szegmens, jóval alatta marad a nyugat-európai átlagnak.

Minisztériumcsere

Bencsik János az alkalmat felhasználva bejelentette: a szakmai egyeztetések befejeztével most távozik a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM). Az otthonteremtés, valamint az energiagazdálkodásnak eddig általa felügyelt része vele együtt átkerül a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, így ő ott folytatja az itt megkezdett munkát. Az NGM-nél csak az építésgazdaság szabályozásának szakterülete marad. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.