Előbbi esetében a figyelem nem az alapkamatra hanem a 200 milliárd angol fontra rugó eszközvásárlási program esetleges kiterjesztésére összpontosul. A piaci várakozások szerint elképzelhető, hogy már a mai ülésen szóba kerül ennek kibővítése, de a becslések szerint maximum 1 tag támogatja majd ezt az ötletet.
Hogy ez így alakul-e, arra az október 20-án megjelenő jegyzőkönyv ad majd választ. Az újabb likviditásnövelés egyébként főként az elmúlt napok tőzsdei kottáját alapul véve érdekes momentum, hiszen a japán jegybank a keddi lépésével is hozzájárulhatott a tőzsdei bulihoz. Az EKB esetében sem feltétlenül az alapkamat lesz érdekes, hanem hogy a 14:30-kor kezdődő sajtótájékoztatón mit hint el a jövőt illetően Trichet kapitány.
A fókuszban a kereskedelmi bankok számára rendelkezésre álló pénzügyi köldökzsinórok állnak, amelyeket vélhetően csak jövő év elején vágna el az EKB. Az elmúlt hónapokban ugyanis jelentősen csökkent az európai bankrendszerben lévő szabad pénzek összege, amely a bankközi piacon több mint egy éves csúcsra repítette a kamatokat. A jegybankárok szerint ez egyelőre nem jelent problémát, azonban hosszabb távon ennek a helyzetnek a konzerválódása komoly finanszírozási problémához vagy a bizalom eltűnése révén akár bankcsődökhöz is vezethet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.