Unokáik is fizetni fogják - Száz éves futamidejű kötvényt bocsátott ki Mexikó

Egy ilyen hangulatban megint szinte mindent megvettek a befektetők, de a pénzkínálat növekedésétől való félelem sokkal inkább a fizikai instrumentumok felé tereli a szereplőket. Nem véletlen, hogy ilyen környezetben felülteljesítenek az árupiaci termékek, nyersanyagok, nemesfémek. Ez a tendencia a továbbiakban is folytatódik, az eszközárak azonban már rég nem a valóságot tükrözik, így a rali fenntarthatóságát továbbra is a jegybanki pénzpumpák biztosítják.

Munkaerőpiaci adatok fűszerezik a mai kereskedést, délután jelenik meg ugyanis az amerikai ADP intézet szeptemberi beszámolója, amelyben a magánszektorban létesített új munkahelyekről tesznek közzé statisztikai becslést. Az erre vonatkozó piaci várakozás szerint az év kilencedik hónapja 24 ezer fős bővülést hozhatott ebben a szegmensben, miközben a pénteken megjelenő kormányzati adat hasonló vonatkozásában 75 ezer fős plusszal kalkulálnak. Egy másik nézőpontot tükröz a Challenger intézet szintén ma megjelenő kimutatása, amely a vállalatok által bejelentett leépítések oldaláról közelít. Ez azonban nem bizonyult jó előrejelzőnek az utóbbi hónapokban/években, így lényegesen kisebb piaci figyelem övezi megjelenését (mindenesetre egy, a korábbiaktól élesen eltérő érték azért befolyásolhatja a piaci hangulatot).

Már a mexikóiak is beszálltak a globális kötvénypiaci pilótajátékba, miután 100 év futamidejű kötvényeket értékesítettek a befektetőknek. A tervekben csupán 500 millió amerikai dollárnak megfelelő névértékű értékpapír kibocsátása szerepelt, de a kereslet annyira intenzív volt, hogy meg kellett duplázni az értékesítendő mennyiséget.

A 100 éves futamidejű államkötvény egyébként nem új keletű termék, Kína például 1996-ban bocsátott ki 100 millió amerikai dollárnak megfelelő értékben, de nem ritka az államkötvény esetében az 50 éves futamidő sem (például Csehországban és Nagy-Britanniában ez referencia lejáratnak számít).

A kötvénypiacokon fújódó buborék egyik mintapéldája ez a mexikói kibocsátás, hiszen az elmúlt hónapokban kétharmadára csökkent az a felár (210-ről 150 bázispontra), amelyet a befektetők vártak el azért, hogy hasonló futamidejű amerikai kötvények helyett mexikóiakat vásároljanak (persze eközben az amerikai hozamok is csökkentek).

A történet érdekessége, hogy egyre több állam növeli kötvénykibocsátását az alacsony kamatkörnyezetben, amely pont, hogy nem oldja meg az amúgy is dagadó államadóssággal küzdő országok helyzetét, ezzel genetikailag kódolva egyes országok esetében az újabb adósságválságot. Nem beszélve arról, hogy az alacsonyabb hozamkörnyezetben a megtakarítási hajlandóság is markáns csökkenést mutathat, amely megállíthatja az egyelőre végtelennek tűnő kötvénypiaci ralit.