Vége a kötelező magánpénztári tagságnak - Hogyan tovább a nyugdíjakkal?

A Fidesznek az az álláspontja, hogy a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk, mondta el egy korábbi interjúban Varga Mihály. A politikus szerint ennek eléréséhez az úgynevezett névleges egyéni számlás rendszer a lehető legalkalmasabb, amely Svédországban kiválóan, Olaszországban és Lengyelországban már kevésbé jól, de azért működik.

A Figyelőben közölt cikk után hosszú nyilatkozatháború indult meg a szocialisták és a leendő kormánypárt között, a Fidesz kategorikusan cáfolta, hogy valóban ez lenne a tervük.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott ma mindenesetre beterjesztette a Parlament elé a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénzátri tagságát megszüntető törvényjavaslatot.

A javaslat szerint azok lehetnek pénztártagok (köthetnek megállapodást tagdíjfizetésre), akik nem rendelkeznek a tagdíj alapjául a Tbj.-ben (a társadalombiztosítási ellátásáokról és a magánnyugdíjról szóló törvény) meghatározott járulékalapot képez ő jövedelemmel.

A pénztártagsági viszony az állami rendszerbe való visszaépés napján szűnik meg. A visszalépő tag portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell átadni.

A törvényjavaslat megerősíti, hogy jövő év december 31-ig lhet visszalépni az állami rendszerbe, a lehetőségről 2011. március 31-ig minden pénztártag levélben kap tájékoztatást.

A tb-be való átlépés részleteit és az egyéni számlakövetelés átadásának és elszámolásának részletes szabályait rendeletben fogja szabályozni a kormány.

Az indoklás szerint "a törvényjavaslat a magánnyugdíjpénztári tagsággal összefüggésben egyrészről eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészről visszaadja mindenkinek a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát, vagyis a nyugdíjpénztár-választás szabadságát. Ennek értelmében a törvényjavaslat 2011. december 31-ig megteremti az - akár pályakezdőként, akár önkéntes döntés alapján - pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy arról rendelkezzenek, hogy számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A visszalépés lehetősége fennáll azon személyek esetében is, akik 2012. január 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben magánnyugdíjpénztári tagságukra figyelemmel részesülnek saját jogú nyugellátásban."

A svéd rendszer szigorúan önfenntartó, vagyis nem teszi lehetővé, hogy évről évre a maihoz hasonló nagyságú lyukak képződjenek. Másrészt pedig a jelenleginél sokkal követhetőbb, és mindenkit arra ösztönöz, hogy minél magasabb legális keresetet mutasson ki.

Az egyéni számlás rendszer a maihoz hasonló elosztó-kirovó elven működik, azonban az egyéni nyilvántartás révén szigorúan a befizetésekhez igazítja a majdani nyugdíjat. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) már 2007-ben leszögezte, hogy ez az egyetlen rendszer, amely nem igényel költségvetési finanszírozást. Azonban a rendszer működését akadályozza, az elöregedő társadalom és korábbi tartalékok nélkül igen nehéz a bevezetése. Így a rendszer magyarországi bevezetése hosszútávon komoly áldozatokat követel, változatlan demográfiai és munkaerő-piaci adatok mellett vagy a nyugdíjak összege kisebb lesz, vagy évekkel kell emelni a nyugdíjkorhatárt.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy mivel biztos nyugdíjat garantálni csak az állam tud, és dolgoznak azon, hogy az állami rendszerben is név szerint, külön számlákon tartsák nyilván a befizetéseket. A miniszterelnök kijelentése megerősíti a svéd minta bevezetését, Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott is erre utalt egy nyilatkozatában, mondván, "nem olyan rossz az a svéd modell".

A NYIKA szerint így 70 éves kortól járna az állampolgári alapnyugdíj, az öregségi nyugdíj alapjául pedig az egyéni számlás rendszer szolgálna. Rokkantsági ellátást csak az úgynevezett I. és II. rokkantsági csoport kapna. Az ellátást az egyén által teljesített befizetések határozzák meg, a nyugdíj adóköteles lesz, a házastársaknak vagy bejegyzett kapcsolatban élőknek pedig kötelezően közös nyugdíjszámlát kell vezetni.

A nyugdíjrendszer más alternatívájaként merültek fel olyan modellek, melyek szerint az állam csak egy minimális alapnyugdíjat biztosítana, az emberekre bízván az időskori megtakarítások felhalmozását. Ez azonban Magyarországon csak akkor lehet működőképes, ha javul a pénzügyi kultúra, és elterjed az évtizedekre szóló takarékoskodás gyakorlata - nyilatkozta korábban lapunknak Horváth Gyula, Deloitte üzletági igazgatója.

Észtország

Az észt rendszerben a munkavállalók 2 százalékot fizetnek bruttó bérükből az egyéni számlájukra, amit az állam további 4 százalékkal egészíti ki a foglalkoztató által befizetett nyugdíjjárulékból, illetve szociális adóból. 2009. június 1-től a kormány felfüggesztette a 4 százalékos állami kiegészítést. A törvény módosítás értelmében 2010 végéig 0 százalék az állami kiegészítés, majd 2011-től 2 százalék, 2012-től pedig újra 4 százalék. Észtországban is felajánlották a munkavállalóknak az állami nyugdíjkasszába történő befizetést. Azonban akik tovább fizetik a saját 2 százalékos magánynyugdíj megtakarításukat, azok 2014 és 2017 veszteségeik kompenzálására 6 százalékos munkáltatói hozzájárulást kapnak.

Litvánia

Az észt szabályozáshoz hasonló szabályozást léptettek életbe 2009. július 1-én. Két részletben 5,5 százalékról 2 százalékra csökkentették a magánpénztári befizetéseket, s a különbözetet az állami alapokba irányították át. A felfüggesztett rendszert a tervek szerint 2015-től állítják majd vissza.

Lettország

2009 májusában vitték le 8 százalékról 2 százalékra a magánpénztári befizetések mértékét. Itt azonban már idén januárban megkezdték az eredeti rendszer helyreállítását. Az idén 4 százalékot, jövőre pedig 6 százalékot utalnak át a magánpénztáraknak, s ennyivel csökken az állami pénztárba befolyó összeg.

Románia

A magánpénztári befizetéseket nem függesztették fel, csupán 2 százalékos szinten befagyasztották az ide fizetendő járulékok mértékét. Az eredeti tervek szerint 2,5 százalékra emelték volna az ide irányítandó járulék mértékét, azonban ezt az emelést elhalasztották és a 2008-as 27,5 százalékos nyugdíjjárulék szintet 31,3 százalékra emelték.

Lengyelország

Konkrét lépést még nem tett a lengyel kormány, azonban hasonló lépéseket fontolgat. A rendelkezésre álló információk szerint a jelenleg érvényben lévő 7,3 százalékos magánpénztári befizetések arányát 3 százalékra csökkentené. Az így keletkező különbözetet pedig az állami alapba irányítaná, és a kötelező állami pénztár a jelenlegi 12,33 helyett a jövedelmek 16,22 százalékából gazdálkodna.

Franciaország

Az ország nyugdíjkasszája jelentős hiánnyal küzd, melynek fenntartását a költségvetési hiány lefaragása mellett nem tudja finanszírozni. Nicolas Sarkozy elnök nyugdíjreform tervezetének legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre emelése, teljes nyugdíjellátásban pedig 65 év helyett csak a 67 év feletti francia állampolgárok lennének jogosultak.

A NYIKA által felvázolt alternatívák - A 2006-os rendszer változatlanul hagyása.

- A társadalombiztosítási pillér működése biztosításmatematikailag korrekt, pontrendszeres, egyéni nyilvántartásra épülő szisztémában.

- Csökkentett munkanyugdíj, pontrendszerben megfelelően csökkentett bérjárulék mellett, egységes alapnyugdíj 65 éves kortól.

- A társadalombiztosítási pillér működése névleges egyéni számlás rendszerben. 70 éves korban belép mellé egy garantált minimumnyugdíj is, ha a névleges egyéni számlás nyugdíj nem érné el ezt a szintet. A beépített kiegyenlítő mechanizmus automatikusan stabilizálja a rendszert, állandó keresztmetszeti egyensúlyt valósít meg.

- Távlatilag csak magánnyugdíj, közben pedig az első pillér névleges egyéni számlás rendszerben működik. Ebben az esetben is belép 70 éves korban a garantált minimumnyugdíj.

- Távlatilag csak alapnyugdíj – kizárólag egységes alapnyugdíj hosszú fokozatos átmenetet követően – közben a társadalombiztosítási és a tőkésített pillér fokozatos csökkentése mellett. GDP arányos Nyugdíjkiadások -->