Az MNB elbizonytalanította az elemzőket is

A Reuters által megkérdezett közgazdászok közül egyre többen valószínűsítik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megemeli az irányadó rátát a jövő heti, vagy a 2011. januári kamatdöntésen. A Monetáris Tanács novemberben meglepetésre emelte a kamatot 5,25 százalékról 5,5 százalékra.

Az elemzők teljesen megosztottak abban, hogy az MNB a jövő héten emeli-e a jegybanki alapkamatot: az elemzői vélekedések átlaga 5,63 százalék, a közgazdászok teljesen megosztottak az MNB monetáris politikáját illetően.

Suppan Gergely és Ádám Zoltán a TakarékBank közgazdászai úgy vélekednek, hogy a következő kamatdöntésen a monetáris tanács nem emel az irányadó rátán, azonban januárra már emelést prognosztizálnak. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) közgazdásza már a jövő héten kamatemelést vár, januárra pedig további szigorítás következhet az RBS elemzője szerint. Tóth Gyula, az UniCredit Bank bécsi közgazdásza hasonló állásponton van, mint Ash.

Januárra már szinte biztos a kamatemelés: a közgazdászok mediánvéleménye 5,75 százalékot mutat, az áltag 5,77 százalék. Barta György, a CIB Bank vezető elemzője a „legoptimistábbak” közé tartozik: szerinte sem a hétfői, sem a januári kamatdöntésen nem várható szigorítás.

Az idei év első 9 hónapjának jelentős dezinflációját követően, októberben egy váratlan ugrást figyelhettünk meg az áremelkedés éves ütemében – vélekedett Orosz Dániel, az AXA Bank közgazdásza.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén 4,9, jövőre 4 százalékos inflációt vár. A jegybank inflációs jelentése kiemeli: ez jelentősen magasabb, mint a 3 százalékos középtávú inflációs cél. A kamatemelést a felpörgő inflációval indokolta a tanács. Simor András, a Magyar nemzeti Bank elnöke úgy vélekedett, az inflációs cél megemelésével ki kellene lépnünk az Európai Unióból.

Az elemzők alacsonyabb inflációt várnak jövőre, mint a jegybank. Suppan Gergely szerint 2011 decemberére az infláció az előz év azonos időszakához viszonyítva az MNB célja alá kerülhet. Az elemzői konszenzus 3,6 százalék. A TakarékBank közgazdásza korábban kiemelte: az MNB inflációs várakozása eltúlzott lehet. Éves alapon is alacsonyabb inflációra számítanak a közgazdászok: a várakozások átlaga 3,8 százalék.

Az inflációs célemeléssel kapcsolatos piaci pletykák sem csendesedtek el, amely híresztelések, beépülve a várakozásokba már magukban árfelhajtó hatással bírhatnak. Mindemellett az országkockázati felárak továbbra is egy viszonylag magas szinten vannak beragadva, miközben már két hitelminősítő is a befektetési kategória aljához szegezte országunk hitelbesorolását – olvasható Orosz Dánial, az AXA Bank közgazdászának kommentárjában. Kamatemelést azonban nem vár az elemző hétfőn, és januárban sem.

Az elemzői konszenzus szerint a jegybanki alapkamat 6 százalékig emelkedhet, az első csökkentés pedig 2011 nyarán, illetve végén a legvalószínűbb. Suppan Gergely szerint ez a strukrutális reformprogramok függvényében fog eldőlni.

Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza szerint az új monetáris tanács felállása után képzelhető el a kamatvágási ciklus kezdete. Mint ismeretes, a kormány meg kívánja változtatni a monetáris tanács tagjainak jelölési mechanizmusát. Eddig az MNB elnöke és a miniszterelnök felváltva jelölhette a tagokat, a kormány terve szerint a parlament illetékes bizottságának kellene tavasszal jelölnie a lejáró tagok mandátumát. Tavasszal négy tag mandátuma jár le, így a jelenlegi MT-ből hárman maradnak. Ezzel a kormány túlsúlyba kerülhet a tanácsban.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza szerint a kamatvágási ciklus kezdetét a forint euróval szembeni teljesítménye határozhatja meg.