Csúcson a kötvényhozamok
Az amerikai adócsökkentési program meghosszabbítása és az európai országok adósságproblémáival kapcsolatos bizonytalanságok fokozódása okozza az emelkedést – foglalta össze az okokat a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője.
A szakember elmondta, hogy Európában már szeptember óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, több hullámban nőnek a kötvények hozamai. Ennek oka, hogy a befektetők egyre kockázatosabbnak tartják Írország és több más európai uniós állam kötvényeinek megvásárlását. Bár az ír kötvénypiacot az Európa Unió megmentette az összeomlástól, a befektetői félelmek fennmaradtak. Ráadásul az unió mentőakciója miatt az olyan stabilabb pénzügyi helyzetű országok államkötényeinek hozama is megemelkedett, mint Németország és Franciaország.
Az európai kötvénypiaci hozamok három hónapja tartó növekedését tovább fokozta az Egyesült Államok adócsökkentési programjának meghosszabbítása. A programmal jobb helyzetbe kerülő vállalkozások elszívják a pénzt az amerikai állampapírpiacról. Ezért ott megnövekedett a kötvénykínálat, csökkent az árfolyam és nőttek a kockázatok. Az Egyesült Államok kötvénypiacán kialakult folyamatok gyorsan átgyűrűztek az európai kötvényekre is.
A jövő a CIB Bank elemzője szerint elsősorban attól függ, hogy sikerül-e az alacsony jegybanki alapkamattal, a kötvényvásárlási programmal és az adócsökkentéssel felgyorsítani az amerikai gazdaságot. Sikeres élénkítés esetén ugyanis felerősödhetnek az inflációs várakozások és magasak maradhatnak az államkötvényhozamok. Az élénkülés elmaradásakor vagy a folyamat elhúzódása esetén azonban ismét a kötvények felé fordulhat a befektetők érdeklődése, ami növelheti azok értékét. A kérdés eldőléséig azonban valószínűbb, hogy tovább emelkednek a kötvényhozamok.
Az utóbbi napokban megerősödött kötvénykínálatot az sem tudta semlegesíteni, hogy Amerikában és Európában is tovább folytatódnak a jegybankok kötvényvásárlási programjai. Az általuk keltett kereslet ugyanis nem volt képes ellensúlyozni a piacot meghatározó kínálatot. Az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank ugyan hasonlóan reagált, ám valószínűleg eltérően viszonyul a történtekhez. Ben S. Bernanke, az amerikai Fed elnöke egy interjúban „természetesen lehetségesnek” nevezte még több államkötvény megvásárlását. Jean-Claude Trichet, az Európai központi Bank elnöke ugyan azt mondta, hogy a kormányzótanács „túlnyomó többsége” a legutóbbi ülésen az államkötvény-vásárlások növelése mellett volt, az ING Reutersnak nyilatkozó amszterdami elemzője szerint azonban hamarosan visszatérhet a megosztottság ebben a kérdésben. Az európai központi bank döntéshozó testületének több tagja is erősen ellenzi a lazító intézkedéseket.
Bizonytalanság itthon
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) egyéves lejáratú kincstárjegyeket adott el tegnap. Az elsődleges forgalmazók 86,35 milliárd forintnyi ajánlattal jelentkeztek be a papírokért, melyből az ÁKK az eredetileg tervezett 40 milliárd forintnyi kincstárjegyet adott el. A lefedettség több mint kétszeres volt. A minimális hozam 5,3 százalékon alakult, a maximális 6,15 százalék lett, az átlag 6,1 százalék. A hozam 5 bázisponttal emelkedett az előző hasonló futamidejű kibocsátás átlagánál.
A hozamok feltűnően széles, 85 bázispontos intervallumban szóródtak, ami arra utal, hogy a piaci szereplők körében nagy a bizonytalanság. A fiskális és monetáris kondíciók előrelátása is romolhatott: a költségvetési politika váratlan lépéseket tett az elmúlt időszakban, a Magyar Nemzeti Bank kamatemelésére pedig szinte senki nem számított. GIJ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.