A magát makacsul tartó frankhitelállományért egyértelműen a forint kedvezőtlen árfolyammozgása okolható. Az MNB adatai szerint ugyanis az első három negyedévben mindössze 65 milliárd forintnak megfelelő frankhitelt helyeztek ki a hazai pénzügyi szolgáltatók, amelyből 57 milliárdot képviseltek a jelzálogalapú kölcsönök. Nyár óta ugyanakkor – részben a szigorodó jogszabályi környezet miatt – mind a fogyasztási, mind a lakáshiteleknél a nullához konvergál a frankalapú kihelyezés, vagyis az állománynak – a törlesztések miatt – fokozatosan mérséklődnie kellene.
A devizapiaci fejlemények viszont egyáltalán nem kedveznek a helyzet konszolidálódásának. Bár októberben jelentősen – a szeptemberi 215-ről 203 forintra – csökkent az alpesi deviza átlagárfolyama, novemberben ismét 205 forint feletti átlagos kurzus alakult ki, ez, ha az elmúlt napok hatásai tartósak maradnak, decemberben tovább növekedhet.
A hosszabb távra visszatekintő árfolyam-alakulás alapján még rosszabb a kép: a 2007-es 153 és a 2008-as 159 forintos átlagárfolyammal szemben tavaly a frankhitelben ülő adósoknak már 185 forint feletti átlagárral kellett számolniuk, az idén pedig még a kétszáz forint fölötti átlag sem tűnik elképzelhetetlennek.
Az adósok és a hitelezők szempontjából különösen aggasztó, hogy a frank nemcsak a forinttal, hanem az euróval szemben is erősödik, ráadásul elemzők szerint ez a dominancia nem is átmeneti jellegű. Az alpesi fizetőeszköz ugyanis az ír válság várható tovagyűrűzése miatt ismét menekülő devizává válhat, ez hatással lehet a forinttal szembeni pozícióira is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.