Enyhült a nyomás, egyre olcsóbb a frank - Mi várható a piacon?

A forint szűk tartományban mozgott az euróval szemben a bankközi devizapiacon csütörtökön, a 275,2-es záróárfolyamról 274,4-ig is tudott erősödni napközben, a leggyengébb szint napon belül a 275,7-nél található. Az eurót jelenleg 275 forintos szinten jegyzik.

A hazai deviza kereskedése alacsony volatilitás mellett zajlott, miközben a lengyel zloty majdnem 1 százalékot gyengült napon belül a közös európai fizetőeszköz ellenében. A román lej és a cseh korona is a gyengülés irányába fordult, egyedült a forint tartotta magát a régiós fizetőeszközök közül.

A figyelem középpontjába a február végéig ígért strukturális intézkedések kerültek, melyek kereteiről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a WSJ-nek és a Dow Jones hírügynökségnek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, hogy a kiadáscsökkentés elérheti a 800 milliárd forintot is.

Az intézkedéscsomag döntő jelentőségű lesz, ugyanis a nemzetközi hitelminősítők „bóvli” kategóriába sorolhatják Magyarországot, ha nem tartják elégségesnek a reformokat. Ha elégséges a bejelentés, akkor jelentősen javulhat az ország megítélése és erősödhet a forint is.

A csütörtöki magyar kötvényaukció is sikerrel zárult, a 3, 5 és 10 éves kötvényekre jelentős érdeklődés mutatkozott, és a hozamok is csökkentek. Az ÁKK a 3 év lejáratú állampapírok eladási mennyiségét meg is emelte.

A forint árfolyamára hatást gyakorolhat, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (MT) kamatot emel: ezzel mélyülhet a feszültség a kormány és a jegybank között. A monetáris tanács megosztott: Bánfi Tamás és Csáki Csaba minden bizonnyal a kamatemelés ellen szavazhat a január 24-i kamatdöntésen, és Karvalits Ferenc is csatlakozhat hozzájuk, aki a decemberi kamatdöntésen az irányadó ráta 5,5 százalékon való tartására voksolt. Az MT akkor emelte a kamatot 5,75 százalékra, ugyanis négy tag az emelés mellett voksolt.

A piaci szereplők nem áraznak kamatemelést, ugyanis a 3 hónapos kincstárjegyek hozama nem múlja felül a jegybanki kamatszintet. Az MNB mégis emelhet a magas infláció megfékezése okán. Ha a pénteki inflációs adat kedvezőtlenül alakul, elérve - esetleg meghaladva - a 4,4 százalék körüli éves szintet, akkor elemzők szerint a jegybank az emelés mellett dönthet.

A nemzetközi folyamatokat tekintve is kedvező hírek láttak mapvilágot. Az euróövezet periferiális államainak kötvénykibocsátása sikeres volt, a portugálok szerdán 1,25 milliárd eurónyi 10 éves kötvényt adtak el, a spanyolok 3 milliárd euróért értékesítettek 5 év lejáratú állampapírokat. A hozamemelkedés ugyan jelentős, de a spanyol kötvényekre kétszeres lefedettség mutatkozott.

Elemzők hozzátették, hogy hosszabb távon nem tartható fenn Portugália adósságának finanszírozása ilyen magas hozamok mellett: a 10 éves kötvények 6,72 százalékon keltek el, a 7 százalékos várakozás alatt.

Reggel a Svájci Nemzeti Bank véleménye után gyengülésnek indult a svájci frank. Az SNB arra figyelmeztetett, hogy az erős frank hatással lehet a gazdasági növekedésre. A politikai döntéshozók, a vállalatok és a szakszervezetek pénteken találkozót tartank, és megvitatják, hogy az alpesi deviza szárnyalásának milyen hatása lehet a növekedésre. A svájci frank 2010 végén történelmi csúcsra ugrott az euróval és a dollárral szemben, mert felerősödött az eurózóna adósságválsága.

A reggeli 216,8 forintról 215 alá esett a frank árfolyama, jelenleg 214 egységet kell adni a hazai devizából az alpesi fizetőeszközért.

A friss piaci adatokat itt megtekintheti!

A tegnapi 1,269-es záró után 1,28-ig kapaszkodhatott az euró a frankkal szemben délelőtt, az alpesi deviza a világ vezető fizetőeszközeivel szemben gyengült, mert felerősödött az a spekuláció, hogy az SNB – annak ellenére, hogy hatalmas veszteségeket könyvelt el tavaly – újra devizapiaci intervencióba kezd, hogy gyengítse a frankot.

Délután 1,285-re változott a kurzus, melyet az eurózóna jegybankja is segített. Az Európai Központi Bank (EKB) nyugtatta a piacokat, és az irányadó ráta változatlanul hagyta, 1 százalékon. A jegybank nem hagy fel a kötvényvásárlási programmal, ezzel segítve az adósságválsággal küzdő országok helyzetét.

Axel Weber, a Bundesbank elnöke – az EKB elnöki pozíciójának betöltésére is esélyes – jegybankár nem támogatta a kötvényvásárlási programot. Szerinte a jegybanknak ki kellene lépnie az állampapírpiacról. Jean-Claude Trichet, az EKB kormányzójának mandátuma idén lejár. Így a kamatemelési ciklus – az év utolsó negyedében kezdődhet – már az új elnökre maradhat. Az euró erősödött az EKB elnökének szavaira és elérte az 1,331-es szintet a dollárral szemben, miközben a záróárfolyam még 1,313-as szinten alakult. Az euró frankkal szembeni árfolyamát az eurózóna adósságválsága határozhatja meg, és a svájci jegybank esetleges devizapiaci intézkedései.