Maradt a bizonytalanság

Immár népszavazási kérdés is lehet a nehéz helyzetbe került devizahitelesek ügye Magyarországon. Fülei-Szántó András február 8-án egy barátjával népszavazást kezdeményezett, melyben négy javaslatukhoz kérnek támogatást. Szeretnék elérni, hogy hat hónappal hosszabbítsák meg a kilakoltatási moratóriumot, a hitelezők ne követelhessenek nagyobb összeget az adósoktól a fedezetül szolgáló ingatlan értékénél, vezessék be a magáncsődöt, és az árfolyamváltozásból adódó kockázatokat a hitelező bank felezze meg az adóssal.

Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára mielőtt átvette a tüntetők petícióját, elmondta, hogy megvizsgálják és szükség esetén meg is válaszolják a beadványt. A főtitkár a magáncsőd bevezetését indokoltnak tartja, ám úgy véli, hogy az a devizaadósok problémáit nem oldja meg. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása szerinte még tovább fokozza a problémát. Ha ugyanis a bankok nem tudják érvényesíteni a jelzálogjogukat, akkor kétségessé válik újabb jelzáloghitelek adása, s nehezedik a vállalkozások hitelezése is, ami lassítja a gazdasági fejlődést. Ugyanakkor a betétek biztonságát és a bankközi pénzpiacot nem veszélyezteti egy ilyen lépés a főtitkár szerint.

Azt a javaslatot, hogy a devizaadósok tartozása ne lehessen több az eladott ingatlan vételáránál, a bankszövetség már a fideszes képviselők adósmentő javaslatánál visszautasította” – emlékeztetett Nyers Rezső. A főtitkár szerint az árfolyamkockázat bankok és ügyfelek közötti megfelezéséről szóló javaslatot még megvizsgálja. Elmondta: a bankszövetség már régóta tárgyal a kormánnyal a problémáról, de nem tudta megbecsülni, hogy mennyi időre van még szükség a megoldás kidolgozásához.

„A magam részéről nem támogatok olyan javaslatot, amely a költségvetés kontójára fizeti a bankok által megkötött hitelek árát” – fogalmazott a Facebook-profiljára közvetlenül a tüntetés előtt feltett bejegyzésében Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte azért lenne elfogadhatatlan ez a megoldás, mert akik erejüket megfeszítve fizették a hiteleiket, azok joggal éreznék igazságtalannak. A kormányfő szerint a költségvetésnek, a bankrendszernek és az adósoknak arányosan kell megosztaniuk az árfolyamváltozásból származó veszteséget.

Orbán Viktor úgy véli, senki sem válhat hajléktalanná. Eddig a kilakoltatási moratóriummal védték a bajbajutottakat attól, hogy utcára kerüljenek, most azonban felállítják a nemzeti eszközkezelőt. A bejegyzés szerint a terveket már kidolgozták, és folynak a tárgyalások arról, hogy a magyar költségvetés és a bankrendszer milyen arányban vállaljon felelősséget a kialakult helyzetért.

A népszavazás céljaival egyetért, ám azt alkalmatlan eszköznek tartja Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára. Ugyanis szerinte túl lassan és csak részlegesen tudná megoldani a devizaadósok problémáit. Úgy véli, a kilakoltatási moratóriumot addig kell meghosszabbítani, amíg a kormány és a bankszövetség meg nem egyezik, ugyanakkor kívánatosnak tartja, hogy ez mielőbb megtörténjék. Lénárd Mariann szerint a bankoknak és a végrehajtó szervezeteknek mielőbb pontosan ki kellene mutatniuk, hogy melyik nem fizető hitel milyen állapotban van, hogy az alapján a kormány és a bankok tudják: az adósnak mekkora segítségre van szüksége fizetőképességének a fenntartásához.

Lénárd Mariann meg tudja érteni, hogy a kormány csak korlátozottan vagy egyáltalán nem akar hozzájárulni az adófizetők pénzével a probléma megoldásához. Ugyanakkor feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az állam mint szabályozó hatóság mielőbb beavatkozzon az ügybe és megállapítsa, hogy a veszteségből mennyit kell a bankoknak és mennyit az ügyfeleiknek viselniük annak érdekében, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzet mielőbb megszűnjön.

Közben a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott rossz adósok száma a 2006-os 395 ezerről 2008-ra 628 ezerre, 2010 végére pedig 929 ezerre nőtt. Aggasztó, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint június végén már 105 ezer fölött volt a nem fizető jelzálogalapú lakossági hitelek száma, ezért több százezer embert fenyeget a kilakoltatás lehetősége az erre vonatkozó tilalom április 15-i lezáródását követően

Közben a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott rossz adósok száma a 2006-os 395 ezerről 2008-ra 628 ezerre, 2010 végére pedig 929 ezerre nőtt. Aggasztó, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint június végén már 105 ezer fölött volt a nem fizető jelzálogalapú lakossági hitelek száma, ezért több százezer embert fenyeget a kilakoltatás lehetősége az erre vonatkozó tilalom április 15-i lezáródását követően-->