Ahogy lenni szokott: a forint lehet a legnagyobb vesztes

Az eurót 268 forinton jegyzik a bankközi devizapiacon kedd délelőtt: eddig szűk tartományban folyt a kereskedés. A svájci frank árfolyama közben 213-214 forint között mozog.

A friss piaci adatokat itt megtekintheti!

„Maradt az alapkamat és maradt a forint az utóbbi hónapban viszonylag gyengének számító 267-268 körüli szinten” – írja Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza napi devizapiaci elemzésében.

Az elemző emlékeztet, a hazai fizetőeszköz enyhe erősödő trendet mutatott tegnap reggel - 268,75-ről 267,50 alá erősödött – később oldalazó mozgást végzett. Hasonló mértékben erősödtek a térségbeli devizák, a zloty, a korona és a lej is körülbelül fél százalékot tudott javulni az euróhoz képest.

„A régiónk megítélése a devizapiacokon jónak mondható, könnyen visszatérhetünk a 265 alatti tartományokba, de nincsen messze a 270-es szint sem. Az irány leginkább a görög-, illetve portugál helyzet megítélésétől függ” – véli Karsai.

Karsai szerint, ha megnyugtatónak látszik a kilábalás folyamata a befektetők szemében, akkor a carry-trade hatás (alacsony kamatozású devizában hitel felvétele, majd másik devizában magasabb kamatozás mellett a pénz elhelyezése) érvényesül; ellenkező esetben, ha nem javul a közeljövőben a problémás mediterrán országok megítélése, akkor a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével a forint lehet a legnagyobb régiós vesztes, ahogy ez általában lenni szokott.

Karsai a frank/forint keresztárfolyam alakulása kapcsán megjegyzi, hogy az utóbbi néhány napban nem mozdult jelentősen sem a forint, sem a frank kurzusa az euróval szemben, így várhatóan ma is a 212-215-ös sávban marad a frank/forint árfolyama.

Az MKB Bank elemzői azt írják, hogy „az utóbbi hetekben jellemző 263-268-as tartomány felső széle körül ingadozik továbbra is az euró/forint árfolyam”. A kedvező külső egyensúly, a jó finanszírozási helyzet és a kormány hiánypálya melletti elkötelezettsége a forintot segíti. „A továbbiakban is a 260-280-as sávba várjuk az árfolyamot, a közeljövőben maradhat e sáv alsó részében. A jó hírek nagy részét már beárazta a piac, így a kockázatok eltolódtak a gyengülés felé. Az irányt azonban a globális kockázati környezet jelöli ki” – írják az elemzők.

A közgazdászok emlékeztetnek: az Egyesült Államok tegnap elérte az adósságplafont, de megfelelő intézkedésekkel ez augusztus 2-ig még nem okoz különösebb gondot. Addig van ideje az amerikai döntéshozóknak a limit megemelésére, bár az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján várhatóan az utolsó pillanatig húzza a két oldal a megegyezést.

„Finnország is rábólintott a 78 milliárd eurós portugál mentőcsomagra az eurozóna pénzügyminisztereinek találkozóján. Görögországgal kapcsolatban azonban maradt a bizonytalanság, inkább időhúzásként értékelhető, hogy a tagországok megvárnák az EU/IMF páros II. negyedéves helyzetértékelését a reformok eddigi alakulásával kapcsolatban” – olvasható Lőke András és Kondrát Zsolt, az MKB Bank közgazdászainak elemzése.

„Három fő témáról volt szó tegnap Brüsszelben az EMU tagok pénzügyminiszteri találkozóján. Egyrészről Portugália megkapta a 78 milliárd eurós csomagot, melyért cserébe komoly megszorításokat vállal az ibériai ország. Másrészről szóba került az EFSF mechanizmus reformja, de itt most sem született előrelépés, a témát újra elhalasztották, immár júniusra. A harmadik kérdéskör a görög adósságpályáról szólt” – emlékeztet Karsai. Az EU igyekszik nyomást gyakorolni Görögországra, hogy a privatizációs folyamatokat gyorsítsák fel, valamint felszólították a hellén ellenzéket, hogy támogassák a reformokat, mert azoknak nemzeti konszenzuson kell alapulniuk – írja az elemző.

„Elemzések szerint ahhoz, hogy az adósságpálya fenntartható maradjon a görög államháztartásnak hosszú távon 10 százalékos szufficitet kellene produkálnia, ami a fizikai képtelenség kategóriájába tartozik, ezért továbbra is nagy valószínűséggel át kell strukturálni a görög kötvények lejáratát előbb-utóbb” – véli a Commerzbank közgazdásza.