Veszélyes kezekbe kerülhetnek a magyar államkötvények

Ráadásul az állomány őrült iramban gyarapszik, hiszen az év elején még alig 2500 milliárd forintra rúgott, vagyis mintegy 900 milliárd forinttal nőtt öt és fél hónap alatt, de ha csak az elmúlt néhány napot vizsgáljuk, is elképesztő a növekedés, május 4. és 12. között, mindössze 6 munkanap alatt 370 milliárd forintnyi volt a gyarapodás.

Ennyi nettó kibocsátás ez idő alatt nem volt, tehát a külföldiek valószínűleg a másodpiacról szerzik be az állampapírokat, azt viszont, hogy kik lehetnek az eladók nem nagyon tudni. A nagyarányú vásárlás mögött azonban hosszabb távú folyamatokat sejtenek a szakemberek. „Az elmúlt években a real money befektetők, vagyis nyugdíjpénztárak és az alapok alulsúlyozták a magyar állampapírokat a portfólióikban, mivel a magyar állam költségvetési politikája elég rossz volt” – magyarázza Cselényi György, a BNP Paribas kamatkereskedési igazgatója. Most viszont fordult a kocka, mivel úgy tűnik, a mostani kormány már eltökélt a költségvetési hiány kordában tartása és az államadósság csökkentése mellett. Szintén a magyar állampapírok felé fordítja a keresletet, hogy a korábbi régiós kedvencnek számító Lengyelország rossz makrogazdasági adatokat publikál, így velük szemben csökkent a bizalom.

Cselényi szerint technikai oka is lehet az állomány gyors gyarapodásának. A carry trade-ben utazó befektetők miután a magyarországi és az eurózónabeli bankközi kamatok (bubor és euribor) közötti báziskülönbség lecsökkent, egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy eurójukat és dollárjukat forintra váltva próbálnak meg nagyobb hozamra szert tenni. A szakember szerint a három hónapos diszkont kincstárjegyeket is sokan ezért vásárolják, az államkötvény-aukciókon azonban inkább a „real money” befektetők viszik el a papírokat. Hiába azonban a látszólag hatalmas kereslet, az állampapírok hozama nem csökken számottevő mértékben. „Arra gyanakszunk, hogy különféle fedezeti műveletek kiegészítő eszköze is lehet a magyar állampapír” – magyarázza ennek okát Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese.

A külföldiek térnyerése a magyar állampapírpiacon most azért is kulcskérdés, mert néhány héten belül eltűnik a piacról a legnagyobb hazai intézményi befektetői kör, a magánnyugdíj-pénztárak csoportja. A kasszák május végén számolnak el kilépő tagjaikkal és az állammal, és június 12-ig kell átadniuk a visszalépő tagok vagyonát az államnak. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a visszakerülő portfólió csaknem fele magyar állampapírból áll, amit be fognak vonni, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar állampapírok több mint harmada külföldiek kezében lesz majd. „Ez pedig veszélyes lehet. Ha ugyanis a külföldiek elkezdik eladni az állampapírokat, kérdéses lesz, ki vásárolja majd meg őket” – figyelmeztet Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. „Ilyen eladási hullám pedig nem csak hazai okok miatt következhet be, akkor is megtörténhet, ha például az euróövezet perifériáján történik valami negatív esemény” – teszi ehhez hozzá Cselényi.

A nyugdíjpénztárakra már nem lehet számítani, a bankok pedig szintén nem biztos, hogy hajlandóak lesznek magyar állampapírokat vásárolni, főleg, ha még különadót is fizetniük kell az emiatt megnövekvő mérlegfőösszeg után. Nagy tételben a befektetési alapok sem tudják megvásárolni a hosszú lejáratú államadósságot, a befektetők ugyanis Magyarországon nem a kötvény-, hanem jellemzően a rövid lejáratú papírokat tartalmazó likviditási és pénzpiaci alapokat keresik – mondja Szalma Csaba. Az ÁKK is tart valamennyire a külföldiek hangulatingadozásától. Ha úgy adódik, hogy nagy arányban elkezdenék eladni a magyar államadósságot, akkor az ÁKK – 2009 tavaszához hasonlóan – várhatóan visszavásárlási programot indít majd.

Más félelmek is voltak egyébként a nyugdíjpénztári vagyonátadással kapcsolatban. Ezek közül az egyik az volt, hogy a portfóliók visszavétele után megszűnhetnek majd egyes állampapír-sorozatok. Sokan ugyanis attól tartottak, hogy egyes nagyobb kasszák bespájzoltak a leghosszabb lejáratokból, így azok eltűnhetnek majd a piacról. Az előzetes felmérések szerint viszont erről nincs szó, a pénztárak portfólióikban jellemzően az állampapír-piaci indexeket követték – mondja Borbély László András.