A magánpénztári rendszert másolná a kormány a visszalépőknek?

Könnyen lehet, mégsem kapnak majd a munkáltatói járulékok után is nyugdíjat azok, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, ha a kormány elfogadja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által készített nemzeti nyugdíj-politikai koncepció javaslatait.

A dokumentum szerint – amelyet a Pénzcentrum nevű portál ismertetett – az állami nyugdíjrendszerben várhatóan jövőre létrejövő egyéni számlákon csak a munkavállalói járulékokat írnák jóvá, majd ezt az öszszeget valamilyen „alkalmasan megválasztott mértékkel” jelenértékűvé tennék. Mivel a számlákon valódi pénz nem lesz, csak eszmei értékű tőkeszámlájuk lesz a munkavállalóknak, akiknek a nyugdíjba vonulásukkor az azon lévő egyenleg, valamint a várható élettartamuk alapján határoznák meg a járadékukat.

Ez egyébként hasonlít arra, amely alapján a magánnyugdíjpénztárak adhatnak majd a náluk lévő egyéni számlák alapján járadékot. A javaslat szerint az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát is újraszámolnák, a jelenlegi 10 helyett 20 százalék lenne a munkavállalói rész mértéke a bruttó bér arányában. Ezt technikailag úgy oldanák meg, hogy a munkáltatói járulék egy részét áttennék a dolgozók bruttó bérébe, vagy ha ez nem kivitelezhető, akkor a munkáltatói járulék egy része is az egyéni számlákra kerülne.

Mivel a nyugdíjat csak az egyéni számlákon lévő egyenleg alapján határoznák meg, rosszul járhatnak azok, akik nem vagy csak keveset fizetnek be a társadalombiztosításba. Egyeseket ezen a téren kompenzálná az állam: például azoknál a szülőknél, akik gyereket vállalnak, a gyerekvállalási idő alatt kiesett időszakot az életpálya átlagjövedelmével kellene figyelembe venni a nyugdíj megállapításakor.
Az egyéni számlák örökölhetőségéről is szó esik a javaslatban. Ezek egyenlegét akkor örökölhetnék a jogosultak, ha a számlatulajdonos még a nyugdíjba vonulása előtt meghalt. A felhalmozott összeget kizárólag nyugdíj céljára lehetne felhasználni, és első körben a házastárs lenne az örökös, ha ilyen nincs, akkor az elhunyt gyerekei lennének a kedvezményezettek. Az öregségi özvegyi nyugdíj alapja a jövőben ez az örökölt egyenleg lenne.

A magánnyugdíj esetében az öröklésnél a felhalmozási időszak alatt ilyen mértékű kötöttségek egyébként nincsenek. A pénztártag meghatározhatja, ki legyen az egyéni számlájának a kedvezményezettje, ha ezt nem teszi meg, a felhalmozott vagyon a törvényes örökösre száll. Az örökös ezután többféleképpen rendelkezhet a pénzzel: átutalhatja saját magán-nyugdíjpénztári számlájára, átkérheti az állami nyugdíjalapba is, hogy teljes összegű hozzátartozói nyugdíjat kaphasson, de akár fel is veheti a pénzt egy összegben, igaz, ez esetben személyi jövedelemadót kell fizetnie utána.

A beterjesztők egyebek között azt tartották alkotmányellenesnek, hogy a törvény szerint korábban azok, akik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tagjai voltak, majd magán-nyugdíjpénztári tagok lettek, csak a társadalombiztosítási nyugdíj 75 százalékára jogosultak, és ez az arány arra az időszakra is vonatkozik, amikor még nem voltak pénztártagok.

A beterjesztők egyebek között azt tartották alkotmányellenesnek, hogy a törvény szerint korábban azok, akik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tagjai voltak, majd magán-nyugdíjpénztári tagok lettek, csak a társadalombiztosítási nyugdíj 75 százalékára jogosultak, és ez az arány arra az időszakra is vonatkozik, amikor még nem voltak pénztártagok. Főbb jellemzők l csak az egyéni számlaegyenleg után járna állami nyugdíj

l a nyugdíjat a várható élettartam után számolnák ki

l a számlán nem lenne valódi pénz, csak eszmei jellegű tőkeszámla lenne

l valamilyen módon jelenértékűvé tennék az egyenlegeket

l a gyerekvállalás miatt kieső időszakot kompenzálnák

l az egyes számú örökös a házastárs lenne, és özvegyi nyugdíj formájában jutna a pénzhez -->