A magyar bankok közül csak az OTP-t vették górcső alá, amely az egyik legjobb eredménnyel végzett a 90 fős mezőnyben. A kiszivárogtatott hírek alapján várt 10-15-nél kevesebb, mindössze nyolc európai bank bukott el az Európai Bankhatóság (EBA) péntek este publikált stressztesztjén.
Mégsem nyugodhatnak meg a bankrendszerért aggódók. Ennek nemcsak az az oka, hogy a meg nem feleltek száma könynyen kilencre is felmehetett volna, ha egy német bank, a Landesbank Hessen Thüringen nem tagadja meg az adatközlést – a renitens hitelintézet ellen egyébként bankfelügyeleti eljárás indul majd. Az elemzők egy része már az eredmények közlése előtt kifogásolta, hogy nem elég szigorú a hatóság tesztje. A pesszimista szcenárióban egyebek között azt vizsgálták, hogyan alakulna a bankok tőkehelyzete az európai adósságválság mélyülése, egy globális keresletcsökkenés, a munkanélküliség növekedése esetén és ha a GDP az alapszcenárióhoz képest 4 százalékponttal csökkenne.
Vizsgálták azt is, a kamatokban és az állampapírhozamokban bekövetkező változások hogyan hatnak majd a bankokra. Ugyanakkor a teszt több kifogás szerint sem vette górcső alá, mi történne, ha valamelyik adósságproblémával küzdő európai ország ténylegesen is csődbe menne, holott ennek meglehet az esélye az elmúlt hetek tanulsága alapján. Hogy ilyen kevesen buktak el, a kevéssé szigorú követelmény mellett még annak is köszönhető, hogy a bankszektorba az idén mintegy 50 milliárd eurónyi tőkét pumpáltak, az év elején ugyanis a 90 vizsgált bank között még 20 olyan akadt, amelynek a hibrid tőkeelemek nélküli, alapvető tőkéje (Tier 1) nem érte el a kritikus 5 százalékot. A vizsgálat idejére viszont már csak öt spanyol, két görög és egy osztrák banknál volt ennél alacsonyabb a tőkésítettség. A legrosszabb eredményt az egyik görög bank, az Agricultural Bank of Greece érte el, amelynél kríziskörülmények között negatívvá válna a Tier 1 tőkemegfelelési mutató. További 16 banknál is rezgett a léc, náluk a Tier 1 mutató 5–6 százalék közé esett, így ezeknek a hitelintézeteknek szintén lépéseket kell majd tenniük tőkehelyzetük erősítésére. Aggodalomra ad okot az is, hogy bár csak kisebb bankok nem feleltek meg a stresszteszten, olyan nagy szereplőknél is közel került a Tier 1 ráta a kritikus szinthez, mint a Deutsche Bank, az UniCredit vagy a Société Générale. Ezeknél a hitelintézeteknél stresszhelyzetben 6,5 százalék körül lenne a Tier 1. A magyar bankok közül ezúttal mindössze egyet vizsgált az EBA, az OTP-t.
A várakozásoknak megfelelően a vezető hazai hitelintézet könnyedén átment a vizsgán, hiszen a legjobban tőkésített európai bankok közé tartozik. Még borúlátó forgatókönyv esetén is 13,6 százalékos Tier 1 rátával rendelkezne 2011-ben és 2012-ben is. (A 90 vizsgált bank közül 18-nál érte el egyébként az alapvető tőke a 10 százalékot.) A többi hazai hitelintézet anyabankjánál már vegyesebb a kép. A legrosszabbul a Volksbank egyik anyacége, az Österreichische Volksbanken áll, amely az osztrák bankok közül egyedüliként megbukott a stresszteszten. A magyarországi Volksbankban a Volksbank International (VBI) vegyes vállalaton keresztül 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkező társaságnak a felmérés szerint mindössze 4,5 százalékos lenne a Tier 1 rátája a peszszimista forgatókönyv szerint.
Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az osztrák hitelintézet egy csütörtöki szándéknyilatkozat alapján eladja VBI-részesedését az orosz Szberbanknak. A hazai piacon érdekeltséggel rendelkező olasz pénzügyi csoportok közül nem csak az UniCreditnél lett gyenge az eredmény, a Banco Popolarénál is rezgett a léc, alig érte el az 5 százalékot a Tier 1. A német állam által korábban már kisegített Commerzbanknál sem lett túl fényes az eredmény, az idei év végére pesszimista forgatókönyv mellett mindössze 6,4 százalékos lehet a tőkemegfelelési mutatója. A külföldi tulajdonban lévő nagyobb hazai bankok többségénél szerencsére ennél jobb eredményeket hozott ki a teszt. Úgy tűnik, a vizsgálat szerint a K&H Bank, a CIB Bank, a Raiffeisen vagy az Erste anyacégeinél egyelőre nem kell tőkeproblémákkal számolni.
A valutaalap bírálta az európai országokat, hogy késlekednek a bankrendszer újjáépítésével, miközben valós fenyegetéssé vált, hogy a görög problémák más, nagyobb országokra is átterjednek.
Az eredmények ismertetése után az IMF úgy fogalmazott, azok arra utalnak, az egyéni befektetők és a hatóságok tettek lépéseket a bankok erősítése érdekében, de további erőfeszítésekre lesz szükség. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.