Ez, illetve az, hogy a swappiacon már negyedik napja emelkedik az európai bankok számára fizetendő prémium, ha dollárt szeretnének kölcsönözni, azt mutatja, csökken a bizalom a bankok között. Az egynapos EKB-kamat és a három hónapos bankközi kamatláb, az Euribor között a különbség már 0,67 százalékpont, ez 2009 májusa óta a legmagasabb érték.
A bankrendszer válságát mutatja az is, hogy a banki kötvények hozamfelára az állampapírokéhoz képest egyre magasabb, augusztus 19-én már csaknem 3 százalékponttal kellett magasabb kamatot fizetniük a hitelezőiknek. Ilyen óriási kamatkülönbség utoljára 2009 júliusában volt az értékpapírok között. Nem meglepő, hogy a bankrészvényeket is ütik a tőzsdéken, ebben a hónapban 22 százalékot csökkent az árfolyamuk, a legnagyobb mértékben a brit Royal Bank of Scotland és a francia Société Générale zuhant, 45, illetve 39 százalékkal.
A bizalmatlansági válságot a görög állampapírral kapcsolatos kockázatok növekedése hozta vissza, jelenleg ugyanolyan toxikus eszköznek vélik a piaci szereplők, mint 2008-ban egyes banki vagy strukturált kötvényeket. Az a feltételezés, hogy egyes európai bankoknak esetleg végül veszteségként kell majd leírniuk a görög állampapír-befektetésüket, ahhoz vezetett, hogy a leginkább érintett hitelintézetektől a többi piaci szereplő megvonta a finanszírozást.
A bankok közötti bizalmatlanságból fakadó likviditási krízis megoldásához a központi bankokra is szükség van – mondta a Bloombergnek Lena Komileva, a Brown Brothers Harriman Co. egyik vezetője. A jegybankoknak nincs más választásuk, továbbra is támaszt kell nyújtaniuk a periféria országaiban lévő bankok számára. Ha ezt nem teszik meg, az a szakértő szerint növeli az idén bekövetkező bankcsődök esélyét. A bankoknak emellett tőkére is szükségük lehet: a Morgan Stanley szerint 80 milliárd eurót kellene az év végéig az európai bankrendszerbe pumpálni azon az összegen felül, amit a hatóságok már előírtak a hitelintézetek számára.
Ami a magyarországi bankokat illeti, az OTP-vel kapcsolatban ilyen veszély nem áll fenn, hiszen a legutóbbi stresszteszt szerint Európa harmadik legjobban tőkésített hitelintézete, likviditási helyzete is jónak számít. A külföldi kézben lévő hitelintézetek anyabankjainál viszont vegyes a kép. A társaságok CDS-felárai azt mutatják, az osztrák tulajdonban lévő hazai hitelintézetek anyacégeinél lényegesen kisebb a csőd kockázata, mint például az olasz tulajdonban lévő bankoknál. A bizalmi válság a bankok devizahiteleire is kihathat.
A hazai hitelintézetek a forintforrást ezekhez a devizaswappiacon cserélik el svájci frankra és euróra, az ilyen ügyletek ára pedig emelkedhet, és ha ez bekövetkezik, azt a bankok beárazhatják a hitelek költségeibe. Nagyon súlyos esetben az is bekövetkezhet, hogy a bankok a piacon egyáltalán nem tudják megújítani a pozícióikat, ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank segíthet rajtuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.