Zuhanó profitok - Mit várhatunk a Moltól és az OTP-től?

Múlt hétfőn a Pannergy második negyedévi gazdálkodásáról szóló vezetőségi jelentésével megkezdődött a gyorsjelentési szezon a magyar tőzsdecégeknél. A nagyobb társságok közül a Richter és az MTelekom már a múlt héten, a Mol és az OTP Bank csak augusztus harmadik hetében számol be gazdálkodásáról. Egyre több cég közli hajnal helyett a tőzsdei kereskedés lezárulása utáni hozza nyilvánosságra a beszámolót.

A jelentősebb tőzsdecégek közül először a Richter számolt be második negyedévi gazdálkodásáról. A gyógyszergyár az első félévben 19,8 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami 48,2 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A második negyedév adózott eredménye pedig 67,7 százalékkal 8,6 milliárd forintra csökkent. A profitcsökkenést a magasabb működési költségek és a pénzügyi tevékenységből származó veszteségek magyarázzák.

Bogsch Erik az eredmények nyilvánosságra hozatalakor hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban érvénybe lépett intézkedések miatt idén 7,1 milliárd forinttal nőtt a cégét érő állami elvonás. A július 1-től a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyszerek után fizetendő iparági különadó 12 százalékról 20 százalékra emelése és az orvoslátogatók után fizetett 5 millió forint megkétszerezése 4,1 milliárd forint többletterhet jelent. A július 1-től és augusztus 1-től a hazai gyógyszerszabályozásban történt változások pedig egy illetve két milliárd forinttal rontják majd az eredményt.

A négy nagy tőzsdecég közül másodikként a Magyar Telekom közölte adatait. A távközlési társaság az első félévben 25,19 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami 35,2 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A második negyedév adózott eredménye pedig 62,6 százalékkal 7,33 milliárd forintra csökkent. A társaság első féléves bevétele 3,3 százalékkal 205,1 milliárd forintra csökkent, második negyedévi forgalma pedig 3,1 százalékkal 104,0 milliárd forintra mérséklődött. Az amerikai tőzsdefelügyelettel kötött céltartalék-képzési megállapodás 11,6 milliárd forinttal, erre a negyedévre jutó távközlési különadó 6,3 milliárd forintnyi rontotta az eredményt.

Christopher Mattheisen, elnök-vezérigazgató az adatok közlése kapcsán azt mondta, mivel a mikrogazdasági környezetben javulásra továbbra sem lehet számítani, ezért változatlanul fenntartják a 3-5 százalékos bevételcsökkenésre és az 5 százalékos beruházáscsökkentésre vonatkozó céljaikat. Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője a piaci átlagnál jobbnak tartja az MTelekom eredményét. Kiemelte, hogy a mobilinternet-előfizetések terén egyetlen negyedév alatt több mint nyolcvanezer új előfizetőt szerezett a cég, a kétszeresét annak, amire a lengyel TPSA volt képes egy négyszer akkora piacon. Emellett a távközlési cégeknél különösen figyelt kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés levonása előtti eredmény (EBIDTA) az MTelekomnál jóval kedvezőbb az iparági átlagnál.

Augusztus 16-án hozza nyilvánosságra második negyedévi gazdálkodásáról szóló gyorsjelentését a Mol. Az olajtársaságtól 50 milliárd forint körüli nettó nyereséget vár a második negyedévben Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája. Ez az eredmény sokkal jobb az előző év hasonló időszakában produkált 9,4 milliárd forintos veszteségnél, de kevesebb az idei első félévben elért 101,8 milliárd forintos nyereségnél. Szerinte az olajcég profitja 200-300 milliárd forint is lehet az idei esztendőben. A várható éves eredményhez képest a stratéga olcsónak tartja a cég részvényeit. Az árfolyamot ugyanis az olajcég horvát érdekeltségének irányítása körül a Mol és a horvát állam között folyó viták is csökkentik. A konfliktus legfrissebb fejleménye, hogy Vecernji List című horvát napilap szombaton közölt értesülése szerint a horvát kormány megvonta az INA-tól az ország északnyugati részén három területre vonatkozó kutatási engedélyt. Ezzel mintegy 80 milliárd köbméternyi gáz kitermelési lehetőségét veszítette el a Mol irányítása alatt működő olajtársaság.

A tavalyi második negyedévben elérthez hasonló üzletmenetet vár Miró József a vezetőségi beszámolóját augusztus 19-én közlő OTP Banktól. Szerinte a hitelintézet nettó kamatjövedelme várhatóan hasonló mértékben csökken, mint a céltartalékképzési kötelezettsége. A bank kamatjövedelme azért mérsklődik, mert nem tud érdemben bővülni a belföldi hitelezés és a betéti kamatok várható emelkedése miatt szűkülhet a kamatrés is. A céltartalékolási kötelezettség pedig azért csökken, mert a második negyedévben lassabb tempóban nőhetett a nem fizető adósok aránya, mint korábban. Ezért az egyszeri tételek befolyásolják az eredményeket: tavaly a montenegrói leányvállalat érétkének csökkenése 15 milliárd forinttal, idén a banki különadó 7,5 milliárd forinttal veti apasztja a negyedéves nyereséget.

Elsősorban a belföldi kereslet tartósan alacsony szintje akadályozza magyar tőzsdecég jelentős részénél a nyereség emelkedését, vagy szinten tartását – véli Háda Bálint a Quaestor vezető elemzője. Az alacsony és több esetben gyengülő keresletet ugyanis a cégek csak részben tudják költségeik csökkentésével ellensúlyozni. Az exportra termelő vállalatoknak, különösen a termékeiket és szolgáltatásaikat Németországban is érétkesítő tőzsdecégeknek azonban  lehetőségük van bevételeiket és profitjukat növelni.