Csányi: Magyarország túl kicsi ennyi bankhoz

A verseny természetesen jót tesz a magyar bankszektornak, ezt Csányi Sándor sem tagadta, de hozzátette, Magyarország gazdaságának mérete túl kicsi 38 bankhoz. "Nézzük csak meg Hollandiát, ahol 3 nagy bank birtokolja a piac 90%-át" - említette a bankvezér.

Csányi szerint pont a kiélezett verseny vezetett oda, hogy a devizahitelezés elburjánzott Magyarországon, hiszen a piaci helyzet sok szereplőt hajszolt ésszerűtlen magatartásba. Mint mondta, ebből a szempontból nem jött rosszkor a 2008-ban kiteljesedő pénzügyi válság, mely elérte hazánkat is. Ha a devizahitelezés addig megszokott gyakorlata folytatódott volna, az veszélybe sodorta volna a magyar bankrendszert – tudósít a Privátbankár.hu.

A devizahitelesek közül sokan spekuláltak

"Emlékezetem szerint 18 éven alulinak nem adtunk devizahitelt, ezt a konstrukciót felnőtt emberek vették fel. Ez az egyik. De nézzük tovább. Ezek a felnőtt emberek tájékoztatva lettek a kockázatokról, meg lehet nézni a nyomtatványokat, legalábbis az OTP esetében. A harmadik tényező pedig, hogy aki annak idején forinthitelt vett fel, még mindig rosszabbul járt, mint aki devizában adósodott el. És van egy negyedik tényező is, amiről sokan megfeledkeznek. A devizaadósok jelentős része szabad felhasználású devizahitelt vett fel, ami azt jelentette, hogy felvette a hitelt, fedezetül adta az ingatlanát, a hitelt pedig betétekbe fektette, kihasználva a kamatok közti különbséget, magyarul, ezek a hitelesek kifejezetten spekulatív céllal vették fel a kölcsönt. Ez nagyjából a fele a devizahiteleseknek, ők valószínűleg sejtették, hogy mi a különbség a forint- és a devizahitel között, hiszen ebből akartak megélni" - mondta Csányi Sándor.

Az elnök-vezérigazgató szerint a legbosszantóbb az, hogy ezeknek az adósoknak egy nagy részét a hitelközvetítők beszélték rá a devizahitelre. "A hitelközvetítők a szegénység vámszedői" - mondta Csányi. Sőt, sok brókercég beszélt rá ügyfeleket befektetésekre a bankbetétek helyett, ők 2008-ban nagyot buktak aztán.

"Nem a bankszektor vezette meg ezeket az embereket, hanem a hitelközvetítők" - hangsúlyozta Csányi, aki szerint 2008-at megelőzően a hitelesek 60-70%-a közvetítők útján vett fel deviza alapú jelzálogkölcsönt. "És most ezek a hitelközvetítők forinthitelek kiajánlására készülnek" - mondta az OTP első embere. Csányi szerint alaposan át kellene gondolni, hogy a hitelközvetítők folytathassák-e tovább ténykedésüket az országban.

Nincs munka, nincs pénz

"Nincs hitel kockázat nélkül, vagy az árfolyam miatt, vagy a kamat miatt az adós kockázatot vállal. Arról meg mindenki hallgat, hogy a bajban lévő adósok nagy része nem az árfolyamok miatt van bajban, hanem azért, mert nincs munkája" - hívta fel rá a figyelmet az elnök-vezérigazgató.

Csányi szerint lehetett volna olyan javaslatot az asztalra tenni, ami az adósoknak és a bankoknak is megfelelt volna. A kormány mostani javaslata azonban komoly problémák elé állíthatja a válságot tulajdonképpen stabilan átvészelő hazai bankszektort. "Azt minden közgazdász tudja, hogy ha nem stabil a bankszektor egy országban, akkor az az ország kockázatosabb lesz. Tetszik, nem tetszik, ez egy olyan házasság, amiből nem lehet kiszabadulni" - hívta fel rá a figyelmet Csányi.

Így is maradnak sokan, akik kilátástalan helyzetbe kerülnek. A banki kilakoltatások alóli moratóriumot a kormány azonban már feloldotta. Csányi ehhez hozzáfűzte, hogy az OTP csak olyan ügyfelet lakoltat ki, aki nem hajlandó szóba állni a bankkal, ezek száma viszont elenyésző - "jó ha egy-két ilyen eset lesz idén".