Szemben az árral a kormány

Nagyon komoly vihart kavart a kormány hétfőn bejelentett terve, amely szerint lehetővé tennék, hogy a lakossági devizaadósok rögzített, a jelenleginél jóval alacsonyabb árfolyamon végtörlesszék devizahiteleiket. Werner Faymann osztrák kancellár kormánya tegnapi ülése után kijelentette: az alkancellárral együtt több beszélgetést folytattak a tervről, a következő lépésük azonban nem politikai egyeztetés lesz, hanem annak a vizsgálata, hogy jogszerű-e az. Az Európai Bizottság egyik szóvivője pedig a testület tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján egy kérdésre azt válaszolta, első ránézésre az Európai Bizottságnak is aggodalmai vannak az elképzeléssel kapcsolatban.

Itthon sem sikerült megnyugtatni a kedélyeket: az index.hu azt közölte, a kormány annak tudatában jelentette be a végtörlesztési lehetőséget, hogy az jogellenes, és az első körben a bankokat terhelő akár több százmilliárdos költségét a magyar államnak kell majd megfizetni. Az internetes portál arra hivatkozott, hogy egy a birtokába jutott dokumentum szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a kormány számára készített jogi szakvélemény a javaslatot lényegében jogellenesnek minősítette. A portál szerint így megtévesztés volt az a kormányzati kommunikáció, miszerint a javaslat egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazódott ötlet lett volna. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonban hamisnak minősítette a portálon megjelenteket.

Szász Károly, a pénzügyi felügyelet elnöke szerint ugyanakkor azzal, hogy az érintett hitelek forintra váltása nem vált kötelezővé, pozitív folyamatok indulhatnak el a bankszektorban. A Reutersnek nyilatkozva az elnök kifejezte örömét, hogy a PSZÁF által a múlt hét végén a kabinetnek eljuttatott kalkulációk meggyőzték a kormányt, ne tegyék kötelezővé a forintalapú refinanszírozást. Szász Károly szerint amennyiben az összes devizahiteles él a lehetőséggel, ez 2600-2700 milliárd forintról 1000 milliárddal apaszthatta volna a hitelintézetek tőkéjét, és néhány nagybank tőkemegfelelése a megkövetelt 8 százalék alá eshetett volna. Ez sokkot okozott volna a bankrendszerben, a kormány ehelyett bölcs döntést hozott a PSZÁF kalkulációinak figyelembevételével. A piaci szereplőknek viszont – úgy tűnik – nem ez a véleménye: a Magyar Bankszövetség tegnap délután rendkívüli elnökségi ülést tartott a fejlemények miatt, amely lapzártánk után ért véget.

„A magyarországi kereskedelmi bankoknak érdemes lenne megegyezniük abban, hogy egyáltalán nem vagy csak nagyon szűk körben finanszírozzák forinthitelekkel a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztését” - ezt Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa mondta a Világgazdaságnak. Becslése szerint bankon kívüli forrásból a lakossági devizahitelek legfeljebb tizede törleszthető. Ám ha a hitelintézetek forintkölcsönökkel finanszírozzák ezt, akkor az adósságnak akár a kétharmadát is átválthatják. Minél nagyobb arányú lesz az átváltás, a hitelintézeteknek annál nagyobb lesz a vesztesége.

A lakáscélú és a szabad felhasználású lakossági devizahitelek összege 4863 milliárd forint volt idén június végén. Ha csak ezekre érvényesül a kormány elképzelése, és ezek harmadát végtörlesztik, az is legalább 300 milliárd forint veszteséget jelent a hitelintézetek számára.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint ha a jelentősebb hitelintézetek közül valamelyik elkezdi forinthitelekkel finanszírozni a végtörlesztéseket, az öngerjesztő folyamatotokat indíthat el. A törlesztések miatt emelkedő devizaárfolyamok miatt a bankok érdekeltté válnak abban, hogy minél előbb, s így minél alacsonyabb árfolyamon történjen a törlesztés. Emellett a jövőben kamatot fizető ügyfelek a forinthiteleket rövid idő alatt nyújtó bankokhoz kerülnek.

A folyamat azonban gyorsulva növeli a bankrendszer veszteségét, amely szélsőséges esetben akár 700-1000 milliárd forint is lehet. Ez nemcsak veszteségessé teszi a bankokat, de a tőkéjük pótlása is szükségessé válik. Erre a helyzetre az anyabankok legvalószínűbb reakciója az lesz, hogy csak a feltétlenül szükséges tőket pótolják. Várhegyi Éva azonban úgy véli, ha a nagybankok megegyeznek abban, hogy egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozottan finanszírozzák a végtörlesztéseket, megelőzhető ez a folyamat. Emlékeztetett arra: a kereskedelmi bankok eddig nem produkáltak ilyen mértékű, önkorlátozással is járó összefogást, most azonban komoly érdekük fűződik ehhez.