Szemben az árral a kormány
Itthon sem sikerült megnyugtatni a kedélyeket: az index.hu azt közölte, a kormány annak tudatában jelentette be a végtörlesztési lehetőséget, hogy az jogellenes, és az első körben a bankokat terhelő akár több százmilliárdos költségét a magyar államnak kell majd megfizetni. Az internetes portál arra hivatkozott, hogy egy a birtokába jutott dokumentum szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a kormány számára készített jogi szakvélemény a javaslatot lényegében jogellenesnek minősítette. A portál szerint így megtévesztés volt az a kormányzati kommunikáció, miszerint a javaslat egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazódott ötlet lett volna. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonban hamisnak minősítette a portálon megjelenteket.
Szász Károly, a pénzügyi felügyelet elnöke szerint ugyanakkor azzal, hogy az érintett hitelek forintra váltása nem vált kötelezővé, pozitív folyamatok indulhatnak el a bankszektorban. A Reutersnek nyilatkozva az elnök kifejezte örömét, hogy a PSZÁF által a múlt hét végén a kabinetnek eljuttatott kalkulációk meggyőzték a kormányt, ne tegyék kötelezővé a forintalapú refinanszírozást. Szász Károly szerint amennyiben az összes devizahiteles él a lehetőséggel, ez 2600-2700 milliárd forintról 1000 milliárddal apaszthatta volna a hitelintézetek tőkéjét, és néhány nagybank tőkemegfelelése a megkövetelt 8 százalék alá eshetett volna. Ez sokkot okozott volna a bankrendszerben, a kormány ehelyett bölcs döntést hozott a PSZÁF kalkulációinak figyelembevételével. A piaci szereplőknek viszont – úgy tűnik – nem ez a véleménye: a Magyar Bankszövetség tegnap délután rendkívüli elnökségi ülést tartott a fejlemények miatt, amely lapzártánk után ért véget.
„A magyarországi kereskedelmi bankoknak érdemes lenne megegyezniük abban, hogy egyáltalán nem vagy csak nagyon szűk körben finanszírozzák forinthitelekkel a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztését” - ezt Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa mondta a Világgazdaságnak. Becslése szerint bankon kívüli forrásból a lakossági devizahitelek legfeljebb tizede törleszthető. Ám ha a hitelintézetek forintkölcsönökkel finanszírozzák ezt, akkor az adósságnak akár a kétharmadát is átválthatják. Minél nagyobb arányú lesz az átváltás, a hitelintézeteknek annál nagyobb lesz a vesztesége.
A lakáscélú és a szabad felhasználású lakossági devizahitelek összege 4863 milliárd forint volt idén június végén. Ha csak ezekre érvényesül a kormány elképzelése, és ezek harmadát végtörlesztik, az is legalább 300 milliárd forint veszteséget jelent a hitelintézetek számára.
A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint ha a jelentősebb hitelintézetek közül valamelyik elkezdi forinthitelekkel finanszírozni a végtörlesztéseket, az öngerjesztő folyamatotokat indíthat el. A törlesztések miatt emelkedő devizaárfolyamok miatt a bankok érdekeltté válnak abban, hogy minél előbb, s így minél alacsonyabb árfolyamon történjen a törlesztés. Emellett a jövőben kamatot fizető ügyfelek a forinthiteleket rövid idő alatt nyújtó bankokhoz kerülnek.
A folyamat azonban gyorsulva növeli a bankrendszer veszteségét, amely szélsőséges esetben akár 700-1000 milliárd forint is lehet. Ez nemcsak veszteségessé teszi a bankokat, de a tőkéjük pótlása is szükségessé válik. Erre a helyzetre az anyabankok legvalószínűbb reakciója az lesz, hogy csak a feltétlenül szükséges tőket pótolják. Várhegyi Éva azonban úgy véli, ha a nagybankok megegyeznek abban, hogy egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozottan finanszírozzák a végtörlesztéseket, megelőzhető ez a folyamat. Emlékeztetett arra: a kereskedelmi bankok eddig nem produkáltak ilyen mértékű, önkorlátozással is járó összefogást, most azonban komoly érdekük fűződik ehhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.