A biztosító akkor is fizet baleseti adót, ha nem is szedte be

A kormány célja, hogy az autók okozta személyi sérüléses baleseti károk ellenértékét a biztosítók fizessék meg. A valós kórházi és egyéb egészségügyi költségek nem ismertek, erre a törvényjavaslat indoklása sem tesz utalást.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) eddig évente állapodott meg az egészségbiztosítóval, hogy mennyit fizet a kasszába a személyi sérüléses balesetek után. Az idén ez 4,7 milliárd forint volt, és a jövő évi költségvetési javaslat ugyanennyit tartalmaz.

Az új adót a népegészségügyi termékadó - a köznyelvben: csipsz-adó - törvény kiegészítése tartalmazza. A kormány baleseti adó címén, a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás (kgfb) után a díj 30 százalékát határozza meg az adó kulcsaként. A jövő évi költségvetési törvényben 27 milliárd forint szerepel, de ezzel a kulccsal 30 milliárd körüli bevétel várható. A november-decemberi kgfb kampány időszakban - a csak ekkor élő kedvezményekkel - az átlagos kötelező biztosítás éves díját 6 ezer, azon túl pedig mintegy 8 ezer forinttal emeli az új adó.

A 30 százalékos taksát a biztosító szedi be a kgfb ügyfelétől mégpedig olyan ütemezésben, ahogy az fizet. A fizetés lehet havi, negyedéves, féléves, de akár egyösszegű is, előre fizetve a teljes évet. A biztosító a befizetést követő hónap 15. napjáig utalja tovább az államnak az adót.

Ha az ügyfél nem fizeti meg a kgfb díj és az adó egészét, a biztosító akkor is a teljes adót köteles átutalni. Erről azt írja a javaslat indoklása, hogy a szabály a biztosítót védi. Miután a kgfb díjat az ügyfél csak részben fizette meg, a biztosító figyelmezteti, majd - fedezetlenség miatt - felmondhatja a szerződést.

A megkérdezett biztosítók és alkuszok a lehető legrosszabb időzítésre panaszkodtak. A hónap utolsó napjáig meg kell hirdetniük a jövő évi kgfb tarifát, amelyet - nagy valószínűséggel - még el nem fogadott adótörvény alapján emelnek meg 30 százalékkal. Az egyik javaslat szerint a kormány kivetethetné az adótörvény-csomagból a baleseti adót, és azt képviselői önálló indítványként benyújtva, gyorsított eljárásban végigfuttathatná a parlamenten, még októberben. Az érintett cégeknek ráadásul végre kell hajtaniuk azt a számítástechnika fejlesztést is, amely képes kezelni az új adót, hiszen február 15-én már fizetniük kell a havi- és éves díjat választó ügyfeleik után.

A biztosítók csak a hatályos jogszabályok alapján hirdethetnek díjat - mondta Gilyén Ágnes, a MABISZ szóvivője. Miután november végéig nagy eséllyel nem fogadja el az Országgyűlés a baleseti adót is tartalmazó törvényt - a biztosítóknak pedig a kgfb-törvényben foglaltaknak megfelelően október 30-ig díjat kell hirdetniük -, így a biztosítók az adó nélküli kgfb-díjakat hirdetik meg. Amikor az adótörvény megjelenik, minden díj 30 százalékkal emelkedik, így a versenyt ez önmagában nem befolyásolja - tette hozzá a szóvivő, aki kitért arra is, hogy a kötvényen és a számlán a kgfb-díj és az adó külön-külön soron jelenik majd meg. A baleseti adó beszedése, nyilvántartása, és az ezekhez szükséges számítástechnikai fejlesztés - összbiztosítói szinten - akár több százmillió forintra is rúghat, amely a társaságok költségeit növeli.