Egészségbiztosítás: Csak morzsákat ad az állam a cégeknek

A biztosítási szektor szerepe meghatározó minden gazdaságban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján. A miniszterelnök szerint a biztosítási szektornak van jövője, dacára annak, hogy jelenleg nehéz helyzetben van, ha viszont fellendül a gazdaság, abban ezeknek a pénzügyi intézményeknek is fontos szerepük lehet. Orbán beszédében megköszönte a biztosítóknak, hogy a különadó megfizetésével áldozatot hoztak a magyar gazdaság érdekében.

A miniszterelnök azt is megemlítette, hogy erősíteni kellene az egészség- és a nyugdíjbiztosításoknál a magánszektor szerepét, például a munkáltatói nyugdíjbiztosításokon keresztül. A baleseti adóról szólva pedig hangsúlyozta: annak célja az egészségkassza egyensúlyba hozása.
Az egészségbiztosítási szektorba a biztosítók is régóta szeretnének beszállni kiegészítő biztosítási szolgáltatásokkal. A délelőtti Orbán-beszéd után még bizakodó piaci szereplőket azonban Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára délután valószínűleg némileg lehűtötte. „Az egészségbiztosítások 2 milliárd és az egészségpénztárak 54 milliárd forintot fizetnek ki évente, nyitottak vagyunk az együttműködésre” – közölte az államtitkár. A kormány viszont az egységes kockázatközösségben gondolkozik, és az igazságosság elvébe nem fér bele a kétszintű egészségbiztosítás. A rendszer így hatékonyabb, mint ha magáncégek versengenének egymással, amelynek egyik következménye, hogy magassá válik az ellátatlanok száma.

A magánforrások beáramoltatása szervezett módon az egészségügybe viszont érdeke az államnak. Szócska példaként említett egy olyan megoldást, hogy a hazai biztosítók anyacégei szervezhetnének Magyarországra külföldi klienseik részére a gyógyturizmus jegyében utakat, így támogatva a hazai egészségügyi intézményeket. „Ahogy a fogászatban már jól működik ez, más területeken is működhet, ha találunk jó szakembereket, intézményeket, amelyek képesek nemzetközi színvonalon tejesíteni” – mondta Szócska.

Ez persze a hazai biztosítók díjbevételéhez és eredményéhez nem járul hozzá, a kormány azonban a legfeljebb abban gondolkozik, hogy bizonyos kiegészítő szolgáltatásokat átengedjen a magánszektornak, például az egyágyas vagy tévékészülékkel ellátott kórházi szoba finanszírozását.
A magyarországi biztosítási szektor GDP-arányos díjbevétele alacsonyabb, mint a chileié – közölte Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke előadásában. A szakember szerint a biztosítóknak egyértelművé kellene tenniük a kormány számára, hogy mit szeretnének, és ezért cserébe mit tennének le az asztalra.

Az ágazat kitörési lehetőségeiként az alulbiztosítottság csökkentését, a hosszú távú megtakarítások ösztönzését, az egészségbiztosítási szektorban való részvételt és az állampapírpiac támogatását említette Kisbenedek. A Mabisz úgy véli, hogy a mostani termékekhez kötött támogatások helyett inkább megtakarítási célhoz nyújtott normatív ösztönzőkkel kellene támogatni a hosszú távú megtakarításokat. Az állam finanszírozásába hosszú távú, biztosítók számára kibocsátott kötvényekkel szállhatnának be a piaci szereplők, amelyek a vagyonuk 43 százalékát már így is állampapírban tartják. Az elnök azt is hangsúlyozta: fontos lenne, hogy a Mabisz tagjai összefogjanak, és céljaik elérése érdekében egységes álláspontot képviseljenek rövid távú egyéni érdekek helyett.

A szabályozói oldal is megszólalt a konferencián. Banyár József, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki főtanácsadója cáfolta a biztosítók azon megállapítását, hogy Magyarországon nagy lenne az alulbiztosítottság. Ennek mértékét ugyanis nem lehet elválasztani a GDP nagyságától, ezt is figyelembe véve pedig nagyjából a trendvonalon helyezkedünk el a többi országhoz képest, sem alul-, sem felülbiztosítottság nincs a GDP-hez képest. A biztosítóegyesületek szabályozásában vannak hiányosságok – mondta Banyár.

Szerinte rosszak a tőkeszabályok, több tőkére lenne szükségük az ilyen intézményeknek. A tulajdonosi jogok sincsenek megfelelően szabályozva, ha ugyanis egy egyesület csődbe megy, a tulajdonosok nem motiváltak a megmentésében. A pénzügyi közvetítők szabályozásával is vannak problémák. A PSZÁF azt szeretné, ha a jövőben egységes törvény szabályozná ezt a területet. Jelenleg ugyanis ez a szektor széttöredezett, és az egyes szegmenseire más-más szabályok vonatkoznak.

Világgazdaság - Herman Bernadett-->