BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Valószínűleg nem megy csődbe Magyarország, de...

Csődbe valószínűleg nem megyünk, de a bizonytalanság miatt jövőre magasra szökhetnek az állampapírhozamok. A devizaadósságot 2012-ben nagyrészt az MNB-nél lévő betétből és a nyugdíjpénztári pénzekből is meg lehet újítani, 2013-ban pedig már valószínűleg a jegybanki tartalék is hozzáférhetővé válik.

Egyre bizonytalanabbá válik, képes vagy hajlandó lesz-e a kormányzat az IMF-fel megállapodni, ezek az események pedig a hazai állampapírpiacra is komoly hatással vannak. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) jövőre 4589 milliárd forintnyi állampapírt tervez kibocsátani, ebből 1437 milliárdot devizában, a maradékot pedig forintban. A szakértők szerint bárhogyan alakulnak a valutaalappal folyó tárgyalások az ország jövőre még fizetőképes maradhat.

„A forintkibocsátási tervben megjelentek nem tűnnek irreálisnak” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Ezek szerint jövőre kéthetente nagyjából 50 milliárd forintnyi kötvényt kellene eladnia az ÁKK-nak. A devizafinanszírozással sem lesznek feltétlenül gondok, az államnak ugyanis vannak még tartalékai: a Magyar Nemzeti Bankban van még nagyjából kétmilliárd eurónyi betétje az államnak, emellett a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy része is a rendelkezésre áll. Így pedig a durván 4,8 milliárd eurónyi devizakötvény helyett elegendő lehet akár az is, ha csak egy-két milliárdot el tudunk adni.

Kérdés persze az is, mindez milyen áron valósulhat meg. IMF-védőernyő nélkül a szakemberek szerint ugyanis nem lesz olcsó az államadósság finanszírozása. „2012 eleve nehéz év lesz a feltörekvő kötvénypiacok számára” – mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember ennek tükrében arra számít, hogy ha nem jutunk dűlőre a valutaalappal, fel kell készülni a két számjegyű kamatokra mind a forint-, mind a devizakötvényeinknél.

Ám még az sem biztos, hogy a jelenlegi, 9 százalék körüli hozamok tartósan fenntarthatók, pontosabban a fenntartásuk igen fájdalmas lehet az ország számára. „Jövőre a kötvényállomány 20 százaléka árazódik át az akkor várható kamatszintre, és hüvelykujjszabályként elmondható, hogy minden százalékpontnyi kamatemelkedés GDP-arányosan ugyanennyi százalékpontnyi szigorítással igazítható ki a büdzsében” – mondja Szalma Csaba.

A hozamok csökkenéséhez hiteles, kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség, éppen ebben ingott meg azonban a befektetők bizalma az utóbbi időben. A szakértők szerint be kell rendezkedni a magasabb hozamokra, Duronelly például egyelőre nem is javasolja a befektetőknek magyar állampapírok vásárlását 10 százalékos hozamszint alatt.

A 2012-es finanszírozás tehát, ha nem is olcsón, de megoldható a szakemberek szerint az Európai Unió és az IMF segítsége nélkül is, kérdés viszont, mi lesz 2013-ban. Abban az évben távozik a posztjáról Simor András jegybankelnök, és ha sikerül olyan személyt találni a helyére, aki partner ebben, akkor a kormány akár a jegybanki devizatartalékot is megcsapolhatja, így óriási kockázatok árán ugyan, de elboldogulna a következő választásokig.

Herman Bernadett-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.