Zsugorodó biztosítási díjbevételek - A K&H nyerte a kgfb versenyt
A nem élet ágon még rosszabb volt a helyzet, a díjbevétel nagyjából 5,5 százalékkal maradt el a tavalyitól. Az egyes piaci szereplők között persze nagyok az eltérések, vannak, amelyek százalékosan két számjegyű növekedést értek el 2010-hez képest, és olyanok is, amelyeknél a díjbevétel ugyanilyen arányban zsugorodott. Az életbiztosítási piacon a növekedést vizsgálva vitathatatlanul előnyben vannak azok a cégek, amelyek nem olyan régen indultak, így lejáró biztosításaik még nincsenek, a rendszeres díjas konstrukciók pedig éveken át egyre nagyobb díjbevételt hoznak számukra.
Ezek közé tartozik a CIG Pannónia, amelynek díjbevétele 28,2 százalékkal gyarapodott a tavalyi első kilenc hónaphoz képest. Azok a biztosítók, amelyeknek már komoly kifutó állományuk is van, jellemzően még mindig a díjbevételek csökkenését tapasztalták. Ez történt egyebek között az Avivánál és az ING-nél is. A hagyományos életbiztosítások iránti érdeklődés élénkülését mutatja, hogy a Grawe is jó első három negyedévet zárt, hiszen 14,6 százalékkal növelni tudta tavalyi díjbevételét.
A nem életbiztosítási piacon is jelen lévő cégeknél a díjbevételek év/év szintű alakulását nagymértékben befolyásolta a tavalyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban való szereplés. A győztes K&H Biztosító több mint 35 százalékos bővülésről számolt be az év első kilenc hónapjában, a Köbe pedig 10 százalékot javított. A kampányban viszonylag rosszul szereplő Genertel ugyanakkor csaknem 30 százalékos díjbevétel-csökkenést szenvedett el.
Folyamatosan csökkenő díjbevétele ellenére megmaradt a legnagyobb piaci szereplőnek az Allianz, 100 biztosításra szánt forintból 19-et még mindig ennél a társaságnál költenek el az emberek. A második helyen a szintén csökkenő díjbevételű Generali áll, amely az idén a kgfb-szegmensben viszont már elveszítette ezüstérmes helyét. A szerény mértékben növekvő díjbevételű Groupama Garancia ezzel szemben megerősítette harmadik helyét a biztosítók körében az Aegon előtt. Utóbbi két társaság a hazai biztosítási piac legkiegyensúlyozottabb szereplői közé tartozik abból a szempontból, hogy díjbevételeik nagyjából fele származik az élet- és fele a nem életbiztosítási piacról.
Míg a díjbevételek terén gyengén sikerült a 2011-es év eddigi része a biztosítók számára, eredményesség szempontjából lényegesen jobb az idei év a tavalyinál. A piaci szereplők az első kilenc hónapban a PSZÁF adatai szerint 16,35 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ez a hatszorosa a tavalyinak.
A javuló nyereségesség oka főleg az volt, hogy a nem élet ágon ezúttal lényegesen jobb lett a biztosítástechnikai eredmény, amiben minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy ebben az évben sokkal kevesebb, a szélsőséges időjárás számlájára írható kár keletkezett. A nem életbiztosítási ágazat egészében több mint 14 százalékkal csökkent a kárkifizetések összege, a tűz- és elemi kockázatokra, valamint az egyéb vagyoni kockázatokra pedig nagyjából 35 százalékkal kevesebb kártérítést kellett kifizetniük a biztosítóknak, mint 2010 első kilenc hónapjában.
A javuló nyereségesség ellenére a hazai biztosítók tőkeellátottsága romlik, bár még mindig igen magasnak számít. A szektor minimális szavatolótőke-szükséglete 105,7 milliárd forint, és szeptember végén ennek több mint a duplájával rendelkeztek a hazai társaságok. A biztosító egyesületek tőkehelyzete még jobb, náluk a tőkeellátottság csaknem 340 százalékos.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.