Két év után ismét médiakampányba kezd az Államadósság-kezelő Központ, hogy a lakosság körében is népszerűsítse a magyar állampapírokat, főleg a tegnap óta jegyezhető, az infláció fölött 5 százalékpontos kamatot fizető, három éves lejáratú államkötvényt szeretnék így megismertetni a lakossággal. Hogy szükség van az állampapírok népszerűsítésére, az aligha lehet kérdéses a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatainak ismeretében, ezek szerint ugyanis a háztartások állampapír-állománya az elmúlt időszakban mélypontra süllyedt. Tavaly november végén a lakosságnál lévő állampapírok értéke a forint és a deviza alapú értékpapírokat összeadva is alig érte el a 770 milliárd forintot, vagyis az államadósság kevesebb, mint 3,8 százaléka volt lakossági értékpapír-számlákon. A lakossági megtakarításokra pedig nagy szükség van az állampapír-piacon, a tapasztalat ugyanis azt mutatja, a kisbefektetők az intézményekkel ellentétesen viselkednek: olyankor vásárolják ezeket az eszközöket, amikor a nagybefektetők eladnak, így képesek a nagy piaci ingadozások csillapítására.
A magyarországi kisbefektetők állampapíroktól való idegenkedése már évek óta fennáll, a válsággal pedig csak rosszabb lett a helyzet. A háztartásoknál lévő állomány 2009 közepén csúszott először 800 milliárd forint alá, és azóta sem kapaszkodott e lélektani határ fölé, ekkoriban esett a lakosság részesedése is az összvolumenből tartósan 4 százalék alá. Volt idő pedig, amikor az állampapír még kedvelt lakossági befektetésnek számított. Az 1990-es évek végén a háztartások finanszírozták az államadósság nagyjából 15 százalékát. Az állam gyorsan növekvő eladósodásával persze a magyar lakosság megtakarításai nem tudtak lépést tartani, így az arány 2003-ra 10 százalék alá süllyedt. Összegében is sokáig lényegesen több állampapír volt a háztartásoknál, mint most: 2003 és 2007 között például az ezermilliárd forintot is meghaladta az állomány.
A lakossági kisbefektetők minden magyar állampapírhoz hozzájuthatnak (az intézmények csak a kötvényeket és a diszkont kincstárjegyeket vásárolhatják meg), a kifejezetten lakosságnak szóló értékpapírok iránt azonban az elmúlt években megcsappant a kereslet. A fénykorában, 2006-2007 környékén még 300 milliárd forintnál is több pénzt vonzó kamatozó kincstárjegyek állomány ma már alig 80 milliárd forint, a Postán kapható Kincstári Takarékjegyekben pedig csak mintegy 220 milliárd forint van. Bár busás, 6 százalékos infláció fölötti kamatot ígért, mégis döcögősen indult 2009-ben az első Prémium Magyar Államkötvény értékesítése, 2010-re viszont ez a lakossági állampapír-típus kifejezetten sikertermékké változott. Az abban az évben kibocsátott három sorozatban több mint 120 milliárd forintnyi befektetés áramlott. A tavaly indult két sorozat ezzel szemben alig 4 milliárd forintnyi tőkét vonzott.
Az értékesítési csatornák rendszere sem segíti persze az Államadósság-kezelő Központot (ÁKK) az állampapírok eladásában. Bár a kamatozó kincstárjegyeket, államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket több nagybank fiókhálózatában is lehet kapni, a válság kirobbanása óta folyamatosan forráshiánnyal küzdő hitelintézetek aligha érdekeltek abban, hogy saját betétjeik rovására állampapírokat értékesítsenek. Mivel a Magyar Postának is van az Erste révén banki stratégiai partnere, így az ÁKK-nak jutalék terén ott is versenyeznie kell egy hitelintézettel. Az egyetlen hely, ahol kizárólag állampapírokat vásárolhat a lakosság a Magyar Államkincstár (MÁK) fiókhálózata, ezekből viszont megyénként csak egy működik. Ennek ellenére a Prémium Magyar Államkötvényt eddig kizárólag csak a MÁK értékesítette, de nem kizárt, hogy ezen a területen is lesz fordulat, lapunk ugyanis úgy értesült, az ÁKK tervezi az értékesítési csatornák bővítését. Pontos részleteket még nem tudni, elképzelhető viszont, hogy az új vezérigazgató, Töröcskei István által államilag felkarolni javasolt takarékszövetkezetek lehetnek az új értékesítési partnerek. Erre különösen akkor lehet jó esély, ha a szintén mostanában felröppent hírek értelmében tulajdonosként is beszáll az állam a TakarékBankba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.