BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ennyivel emelkedhetnek a forinthitelek kamatai

Mintegy másfél százalékkal emelkedtek a kamatok a bankközi pénzpiacon, ezért hasonló mértékben nőhetnek a vállalkozási hitelek kamatai is. Azok zöme ugyanis a jegybank által számított bankközi referencia-kamatlábhoz (Bubor) kötődik.

Az elmúlt esztendő első tíz hónapjában mindössze 0,25 százalékponttal, 6,1 százalékra nőtt a háromhavi Bubor értéke. November folyamán azonban 0,9 százalékponttal, 7 százalékra ugrott meg a referencia-kamatláb. Ezt decemberben 0,24, január első felében pedig további 0,4 százalékpontos növekedés követte, így már 7,64 százalékra nőtt a kamatláb. A vállalkozások finanszírozási költségei erősen függnek a bankközi referencia-kamatlábak értékétől, mert a bankok többnyire a Bubor meghatározott futamidejéhez kötődő kamatot kérnek a nekik nyújtott hitelek után.

A jegybank felmérése szerint a vállalatok tavaly a harmadik negyedévben átlagosan 8,5 százalékos kamat mellett juthattak hitelekhez. Jelentős eltérés volt a hitelek kamatai között a kisebb és a nagyobb cégeknél. Míg a nagyobb cégek 7,1, a hitelképes kkv-k csak mintegy 3,9 százalékos kamatfelárral, azaz 10 százalék feletti kamat mellett juthattak hitelhez. Az MNB októberben végzett kutatása szerint a rövid távú vállalati hitelek iránt nőtt a kereslet, a hosszú távúak iránt viszont stagnált. A bankok által kihelyezni kívánt hitel azonban jelentősen csökkent, és a feltételek is szigorodtak. A felmérés szerint a bankok már további szigorításokat terveztek a hitelezésben, különösen a kereskedelmi ingatlanok finanszírozásában.

A tanulmány szerint a magyar bankrendszer nem függetlenítheti magát az eurózóna pénzügyi feszültségeitől. A növekvő kockázatok a hitelezési feltételek szigorításához vezetnek, ami hozzájárul a hitelállomány növekedésének megtorpanásához. Simonyi Tamás, a KPMG régiós pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a magyar bankrendszer több tekintetben is lemaradóban van a régió többi országának pénzügyi szektorától. Magyarországon ugyanis zsugorodik a bankok összesített mérlegfőösszege és a hitelállománya és közben nő a nem fizető adósok aránya. Ez ellentétes több régióbeli országban kialakult tendenciával.

Ráadásul az olyan elvonások, mint a bankadó és a végtörlesztés, folyamatos csapást jelentettek a bankokra, és többségük tavalyi éve várhatóan veszteséges lesz. Így lehetséges, hogy a hitelintézetek kamatrésük bővítésével igyekeznek ellensúlyozni veszteségeiket és növekvő kockázataikat. A forrásköltségek növekedését pedig automatikusan áthárítják a hitelek felvevőire.A kisebb vállalkozások finanszírozásának továbbra is két kiemelkedően kedvező eszköze a Széchenyi-kártya és a Kombinált hitel. A Széchenyi-kártyára tavaly december elején 210 ezer igénylést tartottak nyilván, 9 év alatt 156 ezer kártyát bocsátottak ki, és 963 milliárd forint
hitelt nyújtottak annak segítségével.

Világgazdaság - G. J.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.