Élénkítené a hitelezést az MNB

A banki hitelezés élénkítése érdekében új eszközöket vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az egyik ezek közül egy kétéves lejáratú értékpapír-fedezet mellett felvehető hitel, amellyel a vállalati hitelezést segítené a jegybank már márciustól.

Ennek kamata a mindenkori alapkamat lenne, és Simor András jegybankelnök Portfóliónak adott nyilatkozata szerint azok a bankok vehetik majd igénybe, amelyek vállalják, hogy a lejáratig nem csökkentik a vállalati hitelállományukat. A jegybankelnök szerint ez a kölcsön igazi védőháló, hiszen a bankok nagyobb biztonságban érezhetik magukat a forrásellátottság terén, nyugodtabban hitelezhetnek majd a cégeknek.

A vállalati hitelezés visszaesése az MNB szerint három okra vezethető vissza. Ezek közül 2010–11 során a legfontosabb a bankok hitelezési hajlandóságának a csökkenése volt, ezen a jegybank nem tud változtatni. Tavaly ehhez társult a hitelintézetek hitelezési képességének romlása is, amely két részből tevődött össze: a bankok tőkehelyzete gyengült a bankadó, a végtörlesztés és a portfóliók romlása miatt, s rosszabb lett a likviditás, a forrásellátottság is. A bankok tőkésítettségén a jegybank nem tud javítani, a likviditásszűkösséget viszont képes csillapítani a fedezett hitellel.

Hasonlóképpen a bevonható források körének bővítésével segít a jegybank univerzális jelzáloglevél-vásárlási programja, amely főleg a lakossági jelzáloghitelezési piacot élénkítheti majd. Az MNB közleménye azonban megjegyzi, ez a program csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő kibocsátói potenciál és hajlandóság járul hozzá, ami jogszabály-módosítással érhető el. A jegybank azt szeretné, ha a jelzáloglevél-kibocsátás egyszerűsödne, vagyis ha a hitelintézeteknek nem kellene egy köztes intézményt bevonni a folyamatba.

Jelenleg Magyarországon csak úgy lehet jelzáloglevelet kibocsátani, ha alapítanak egy jelzálogbankot (ilyenből három van az országban, az OTP, az FHB és az UniCredit), ám ez nagyban megnehezíti az adminisztrációt, és a költségeket is növeli. Simor kifejtette: számos országban képesek viszont a kereskedelmi bankok közvetlenül is jelzáloglevelek kibocsátására, méghozzá olyan jogszabályi feltételek mellett, amely a hitelpapírok biztonságát és fedezettségét nem veszélyezteti.

Ha Magyarországon is megteremtenék ezt a lehetőséget, az az MNB elemzése szerint 50–80 bázispontos kamatcsökkenést eredményezhet a lakossági jelzáloghitelezésben. A jegybank szerint egyébként a program a jogszabályok módosítása után egy hónapon belül elindulhatna. Már márciusban megvalósul viszont a jegybank hitelezést segítő programjának harmadik pontja, amelynek során az MNB bővíti a fedezetként elfogadható értékpapírok körét, ezzel is javítva a bankok likviditási helyzetét. A banki és vállalati kötvények elfogadhatóságának alsó határa a jegybanknál jelenleg BBB– szinten áll, ez azonban az államadósság leminősítése után már irreálisan magas, hiszen aligha várható el, hogy egy magyarországi bank vagy cég magasabb hitelminősítéssel rendelkezzen, mint az állam. A fedezetként elfogadható értékpapírok körét emellett később a jelzáloglevél-kibocsátási jog kibővítése is szélesítheti.

Világgazdaság - Herman Bernadett-->