Itt az új árfolyamrögzítés

Egyezségre jutott a kormány és a Magyar Bankszövetség az árfolyamgát feltételeivel kapcsolatban. A két fél között a vita legfőképpen arról szólt, pontosan milyen feltételekkel engedjék meg a devizahiteleseknek, hogy beléphessenek az árfolyamrögzítésbe. Az eredeti, tavaly decemberi megállapodás szerint azok lettek volna jogosultak erre, akik 30 millió forintnál kisebb értékű ingatlanra vették fel a kölcsönt. A törvényjavaslat benyújtása után azonban Rogán Antal fideszes képviselő egy módosító javaslattal a limitet nem a fedezetül felajánlott ingatlan értékéhez, hanem a felvett hitel összegéhez képest határozta volna meg szintén 30 millió forintban. Míg az eredeti változat szerint a devizahitelesek csak nagyjából 70 százaléka lett volna jogosult a kedvezményre, a módosítással 99 százalékuk vehette volna igénybe az árfolyamrögzítést.

A bankszövetség – bár hivatalosan nem kommentálta – feltehetően nem értett egyet a Rogán-féle javaslattal, ennek is köszönhető, hogy később a képviselő két másik, egy 15 és egy 20 millió forintos limittel is benyújtotta a módosító indítványt. A bankok végül belementek, hogy a 20 milliós összeghatárba, ez alapján a benyújtott módosító szerint a devizahitelesek 95 százaléka lehet jogosult az árfolyamgátba való belépésre. (A megegyezés ellenére egyébként a 30 millió forintos határról szóló módosító indítványt lapzártánkig nem vonta vissza a benyújtó.) A nagy rohamtól tartva az árfolyamrögzítés lehetőségét lépcsőzetesen nyitják majd meg az érintettek számára.

Első körben csak a közszférában dolgozók jelentkezhetnek a rendszerbe, őket két hónap múlva, júniusban követhetik a lakáshitelesek, a szabad felhasználású kölcsönnel rendelkezők pedig legkorábban szeptembertől kérhetik a kedvezményt. Mindez persze csak akkor lesz így, ha időben megszületnek a szükséges jogszabályok, de az áprilisra tervezett indulás jelenleg még tarthatónak tűnik, a parlament ugyanis a jövő héten szavaz a törvényjavaslat módosítóiról, a végszavazás pedig a március 19-ével kezdődő héten várható.

Az előzetes várakozások szerint a jogosultak akár 90 százaléka is jelentkezhet a rendszerbe, amielyre egyébként az év végéig van lehetőségük. Az árfolyamgátba történő belépés további feltétele, hogy az adósnak ne legyen 90 napot meghaladó elmaradása a törlesztéssel. Ha pedig az árfolyamrögzítés ideje alatt csúszik meg ugyanennyi időre a fizetéssel, akkor elveszítheti a kedvezményes törlesztésre való jogosultságot. A 90 napon túli késedelemben lévő közül azok kaphatnak segítséget, akiknek a késedelmük már tavaly szeptember végén meghaladta a három hónapot.

Őket a bankok írásban értesítik majd devizahitelük forintkölcsönre való átváltásáról, illetve arról, hogy elengedik a tartozásuk 25 százalékát, emellett azt is megírják, mekkora az új hitel induló törlesztőrészlete. Az ilyenkor szükséges közjegyzői díjat az ügyfélnek kell megfizetnie. A bankszövetség közlése szerint a már felmondott jelzáloghitelek esetében is megvizsgálják a bankok az ügyfél törlesztési kilátásait, és ha a követelés 25 százalékos elengedése után reális lehetőséget látnak az adósság rendezésére, próbálnak megegyezni az ügyféllel a fennálló tartozás forintra váltásáról.