Kell-e a plafon? - 30-38 százalék közti THM, már most

Az Országgyűlés tavaly november elején újra szabályozta a hitelek után szedhető kamatok felső határát. A polgári törvénykönyv módosítása szerint a magánszemélyek egymás közötti ügyleteiben felszámítható kamat mértéke legfeljebb 24 százalékponttal lépheti túl a jegybanki alapkamatot. Az e mértéket meghaladó szerződéses kikötés azonban önmagában nem teszi az egész szerződést semmissé, a semmisség kizárólag a kamatnak a maximumértéket meghaladó részére érvényes.

A hitelintézeti törvény módosítása a pénzügyi intézmények által az ügyfeleknek nyújtott hitelek költségeit úgy korlátozza, hogy azok teljes hiteldíjmutatója legfeljebb 24 százalékponttal lehet nagyobb a jegybanki alapkamatnál. A jogszabály a magasabb kockázatú és magasabb költségekkel járó áruhiteleknél, a hitelkártyáknál és a fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönöknél kivételt tesz. Azoknál ugyanis a teljes hiteldíjmutató maximális értéke 29 százalékkal lehet magasabb a jegybanki alapkamatnál.

Új szabályok korlátozzák a késedelmi kamat mértékét is. A késedelembe esés időpontjáig a jogszabályban vagy szerződésben rögzített kamat jár, azt követően pedig a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával növekedhet a kamat, de az a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét nem lépheti túl.

A kamatok felső határának új szabályozása elsősorban a személyi kölcsönöket érinti. Azok között ugyanis Bankráció.hu portál által közölt adatok szerint jelenleg is számos olyan konstrukció akad, amelynek teljes hiteldíjmutatója 30–38 százalék közötti. A Cofidis, valamint a kis összegű gyorskölcsönöket kínáló Provident azonban már korábban úgy módosította kínálatát, hogy a kölcsöneik teljes hiteldíjmutatója ne lépje túl az új szabályokban előírtakat.

A kölcsönök után felszámítható kamatok és költségek korlátozása mellett a jelzáloghitelek árazásának átláthatóbbá tételét is előirányozták a törvényalkotók. Ezért az új jelzáloghitelek nyújtásánál a pénzügyi intézménynek a kamatot vagy referencia-kamatlábhoz kell kötnie, vagy hosszabb időre – 3, 5, vagy 10 évre – rögzítenie kell. Az állami támogatással nyújtott lakáscélú hitelek esetén a kamat meghatározásának szabályait a támogatásról szóló kormányrendeletek tartalmazzák. A referencia-kamatláb forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi Bubor, vagy a 3, illetve 5 éves állampapír-átlaghozam lehet. Euró- és euróalapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi Euribor, svájcifrank- és svájcifrank-alapú hitelnél pedig a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR lehet a referencia-kamatláb.

Jelzáloghitel-szerződésnél a hitelező magánszemélyeknél nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamatjellegű díjat vagy költséget sem. A nem rendszeresen fizetendő díjakat és költségeket pedig évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti. Emellett a hitelező a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot sem.

Világgazdaság - Giczi József-->