„Nem valószerűtlen, hogy a kínai jüan globális tartalék devizává válik” – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte a kínai gazdaság tíz éven belül eléri és megelőzi az Egyesült Államok gazdaságát, és az ázsiai ország politikai súlya is gyorsan nő. A jüan azonban csak 20-30 év múlva válhat tartalék devizává a szakértő szerint, mert ahhoz politikai elhatározás, valamint a pénzügyek és a tőkemozgások liberalizációjára is szükséges.
Még sokáig nem jön el az ideje a jüan tartalék devizává válásának – állítja Buró Szilárd, az Equilor szakértője. Ez ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha az ország tőke- és devizapiaca már 3-5 éve teljesen liberalizált lesz, és a piaci szereplők bizalmát is elnyerte Kína pénze. Ezért szerinte csak tíz év múlva lesz érdemes a jüan tartalék devizává válásával foglakozni. A svájci frank euróhoz kötése után sokan új menedékvaluták feltűnését várták, ám ez nem valósult meg.
Valószínűleg diplomáciai fogásként vetette fel a valutaalap vezetője a jüan tartalék devizává válást – mondta lapunknak Misik Sándor, a Solar Capital Market portfóliókezelője. Szerinte egy ország pénze akkor válik globális tartalék devizává, ha azt a nemzetközi fizetési forgalomban elfogadják, valamint, ha a befektetők és a jegybankok abban tartalékokat képeznek. A jüan felértékelődésére ugyan már most is lehet spekulálni, nemzetközi fizetőeszközzé válása viszont csak 10-15 év múlva lehetséges.
A portfóliókezelő azt sem tartja valószínűnek, hogy a jüan hamarosan felváltja a dollár helyét a nagyobb feltörekvő országok egymás közötti kereskedelmében. A jüan használata ugyanis egyoldalú előnyöket jelentene Kína számára a partnerországokkal szemben. Ám az amerikai kötvényvásárlási program pénzhígító hatása miatt csökken a bizalom a dollárral szemben, ezért az a valószínűbb, hogy a nagy feltörekvő országok megegyeznek egy valutakosár használatában az egymás közti külkereskedelmi forgalom elszámolásában.
Fejlesztési bankot terveznek a BRIC országok
Közös fejlesztési bank létrehozatalán fáradoznak a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) – írta a Vedomosztyi. Az orosz lap szerint pénzügyminisztereik jövő heti, Dél-Afrikával kiegészülő, Újdelhiben tartandó ülésén megvitatják a kínai ajánlatot a jüanban denominált kölcsönök folyósításáról. Most a BRIC országok egymás közötti kereskedelmének 13 százaléka bonyolódik jüanban, ám ez az arány néhány éven belül 50 százalék fölé nőhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.